A lajosmizsei Rimóczi-Art Kft. nyerte el „Maszkos Mikulás” újításával a Magyar Édességgyártók Szövetsége Édesség Innovációs Díját.

A Szövetség azért alapította a díjat, hogy tagsága szavazati alapján minden évben elismerje az előző esztendő során megjelent, innovációs szempontból kiemelkedő édességkészítői újítást.

A Szövetség indoklása szerint a vásárlók körében nagy népszerűséget szerzett, külföldi hírügynökségek figyelmét is felkeltő Maszkos Mikulás, akinek az arcát maszk takarja el, kiemelkedő példája annak, hogy az innováció, a termékfejlesztés nem állhat meg a jelenlegi helyzetben sem. A Szövetség hangsúlyozta, hogy a „Maszkos Mikulás” túlmutat azon a szemléleten, amely az élelmiszer innovációt kizárólag a receptúrák változtatásával köti össze.

Innoválni, új ötleteket megvalósítani a csomagolásban, a formák fejlesztésében (ahogy a maszkos mikulás is bizonyítja), a gyártástechnológiában, logisztikában, vagy akár a mindennapi működésben is lehet és kell is. A Rimóczi-Art a nevezetes Mikulás előtt már számos ötletes termékkel állt elő, például idegenforgalmi helyeken árusítóknak fejlesztett, nem olvadó drazséval, vagy többek között különleges grillázs készítményekkel. 

A Maszkos Mikulás alapján odaítélt díjat Lajosmizsén adta át a maszkos Rimóczi László ügyvezetőnek Sánta Sándor, a Szövetség elnöke maszkban. A szűk körben megtartott ceremóniát Lajosmizse polgármestere, Baksy András köszöntője tette teljessé.

Bár a koronavírus járvány gazdasági hatása több édesipari termékkategóriában is a forgalom csökkenéséhez vezetett, a müzli, amely az utóbbi két évtizedben kekszekkel együtt következetesen a leggyorsabb növekedést mutatja, változatlanul jól tartja magát – hangzott el a Magyar Édességgyártók Szövetségének rendezvényén.

A járványügyi szabályok betartásával megrendezett, élőben és online is követhető sajtóbeszélgetés vendégei a COVID-19 árnyékában az édesipar állapotáról adtak áttekintést, amely a nehéz húsvéti időszak után biztatóbb kilátásokkal tekint a karácsonyi időszak elé.

Az élelmiszeripart elsősorban a vendéglátóipar, a szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló HoReCa szektor kiesése és a forgalom közel 40 százalékát adó export jelentős csökkenése érintette kedvezőtlenül a járványhelyzetben – mondta előadásában az ágazat helyzetéről átfogó képet adva dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpoltikai Főosztályának főosztályvezetője. A hazai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Bár nyereségességük folyamatosan javul, az ágazatra továbbra sem jellemző a modernizációhoz és automatizáláshoz szükséges, fejlett, digitális technológiák kiterjedt alkalmazása, ezért a vállalatok nehezebben alkalmazkodnak a gyorsan változó piaci körülményekhez. Az Agrárminisztérium ezért a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozásokat közel 8 milliárd forinttal támogatta, amelyet az igénylők egyszerűsített ügyintézés mellett, gyorsan elérhettek.

Érezhetően változnak a fogyasztói igények is az édesipari piacon, és a COVID-19 ezt a folyamatot is felgyorsította – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A lakosság érdeklődése az egészséges termékek felé fordul, amelyek inkább egy trendet, semmint konkrét kategóriát képviselnek. A funkcionális édességek (pl. proteines, emelt vitamin- vagy ásványianyag-tartalmú termékek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a különféle mentes
termékek – a laktóz-, cukor- vagy gluténmentes termékek, amelyeket napjainkban már nem csupán azok fogyasztanak, akik valóban érzékenyek valamely összetevőre –, valamint a light, azaz csökkentett energiatartalmú termékek is. A járványhelyzet a jelekből ítélve még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő tápanyagbevitelt – céljaik között a sportoláshoz szükséges kiegészítő táplálkozás mellett megjelenik a súlykontroll, az emésztés segítése, az immunrendszer és az érrendszer karbantartása vagy a klinikai (orvosilag előírt) diéta tartása is. Előrejelzések szerint a funkcionális termékek piaca, amelynek mérete világszinten eléri a 189 milliárd dollárt, a következő öt évben is átlagosan évi 8 százalékkal fog nőni, és az időszak végére eléri a 276 milliárd dollárt.

Az édesipar szereplői jelentős erőforrásokat mozgósítanak az innováció érdekében, hogy kiszolgálhassák a fogyasztók fejlődő igényeit, amelyeket dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének egyetemi docense elemzett előadásában.

A Cerbona márkanév 1988-ban jelent meg a hazai piacon, cégünk a rá következő évben indította a müzli és a müzliszeletek gyártását, ami akkor új termékkategóriának számított Magyarországon – mondta Török Tamás, a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. külkereskedelmi igazgatója. A vállalatra jellemző innováció azóta is egyre újabb termékekkel válaszol a fogyasztók igényeire, és a Cerbonát a müzli, a müzliszelet, a zabpehely és a puffasztott szeletek kategóriájában is piacvezető márkává tette. A Cerbona Sport programjában elérhető, edzés előtt, alatt és után fogyasztható, fehérjében, rostokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag, cukormentes müzlik, szeletek és kásák kedveltek a hazai fogyasztók körében, csakúgy, mint az új glutén- és laktózmentes zabkásák. A cég legújabb Raw Bar szeletei például a mindenmentes kategória választékát bővítik, mivel tisztán növényi alapúak, természetes ízüket és cukortartalmukat egyedül a gyümölcsök adják, amelyekből kimagaslóan sokat tartalmaznak. A Cerbona további termékinnovációja a desszertízű müzliszeletek családja, amelyekkel az egészséges étrend követői is kényeztethetik magukat.

Bár a gabonafélék (cereáliák) termesztésének története évezredekre nyúlik vissza, a müzli sztorija – legalábbis ezen a néven – meglepő módon csupán a 20. század első felében kezdődött, tudtuk meg dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettesének és főmuzeológusának előadásából. A müzli a kézikönyvek szerint gabonapehelyből és szárított gyümölcs morzsalékából álló, zömmel tejjel fogyasztható táplálék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása kicsinyített formája nyomán alakult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldfélék, főzeléknövények) szónak egyik fő alkotóeleme. A Müsli (muesli) szó ennek svájci dialektusából keletkezett és terjedt el mindenhol a világon.

További dokumentumok és képek

A COVID-19 komoly kihívásokkal szembesíti az impulzus termékek piacát, de ez sem tehet pontot a rágógumi 5 ezer éves történetének végére. A gyártók innovációval, funkcionális termékekkel válaszolnak a változásra, amelyeket a Magyar Édességgyártók Szövetsége július végén mutatott be.

Magyarországon a Csemege Édesipari Vállalatnál ötven éve, 1970-ben könyvelte el a magyar rágógyártás első teljes évét, így a jeles évforduló külön alkalmat adott a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a hazai piacot jelenleg uraló három cég, a Budapesti Édesipari Vállalat egykori üzemének utódja, a magyar tulajdonban álló szabadszállási Chocco Garden, a klasszikus Wrigley márkát birtokló MARS, valamint a Halls és Trident brandeket is jegyző Mondelez képviselői vettek részt.

– A rágófogyasztás legalább 60 százalékban házon kívüli tevékenységekhez kötődik, elsősorban útközben, munkahelyen, iskolában rágózunk, és impulzívan, a pénztárak környékén kihelyezett pultoknál vásárolunk, ezért a koronavírus járvány első hullámában a sok otthon maradás és az online vásárlás előretörése kedvezőtlenül érintette ezt a termékkategóriát – mondta Sára Sándor, a Chocco Garden ügyvezetője, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke az interneten élőben is közvetített rendezvényen. – Az idei aligha lesz a rágógumi éve.

Dr. Török Róbert, főmuzeológus, az eseménynek otthont adó Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese azonban korábbról indította a piac áttekintését a rágózás több mint öt ezer éves történetének felelevenítésével. Az eddigi legrégebbi emléket, a nyírfakéregből készült, fognyomokat tartalmazó kátránydarabot a mai Finnország területén találták a régészek. A kátrány antiszeptikus tulajdonságokkal bír, ezért akkortájt a szájápolásban is jelentős lehetett a szerepe, sőt olykor fogtömésként is alkalmazták. Későbbi források szerint Nagy Sándor katonái a vadon termő mentát, az eszkimók a bálnabőrt, Nyugat-Afrika népei pedig a kóladiófa gyümölcsét rágcsálták. A középkorban a petrezselymet vetették be a szájszag enyhítésére, majd a nagy földrajzi felfedezések után a kávészemekre és a dohánylevélre is ráharaptak elődeink. A gumirágás is Amerikából indult világhódító útjára. A maják ugyanis a tudomány által Archas sapotának nevezett fából készítették chicle nevű rágógumijukat, amelyet többek között az éhség- és szomjúságérzet csökkentésére használtak.

((alcím)) A rágógyártás kezdete Magyarországon

Az első, klasszikus értelemben kereskedelmi forgalomba hozott rágógumi alapját az észak-amerikai indiánok által használt lucfenyőgyanta adta, és John. B. Curtis kezdte árusítani 1848-ban az egyesült államokbeli Maine államban. Az 1860-as években a chicle-lel kísérletező amerikai feltaláló, Thomas Adams hozott létre egyfajta gumiszerű anyagot az ipari gyártáshoz. A rágózás szokása hamar elterjedt az országban, a később hazánkban is forgalmazott, tutti-frutti ízű Adams rágógumit 1888-ban már a New York-i vasúti hálózat automatáiból is meg lehetett vásárolni.

Bár a közhiedelem úgy tartja, hogy Európába a két világháborúban az amerikai katonák hozták a rágógumit, az már jóval korábban megjelent földrészünkön. Alátámasztja ezt a legrégebbi magyar rágógumi hirdetés is, amelyre Török Róbert a Budapest Hírlap egyik 1902-es lapszámában bukkant. Az amerikai szenvedély itthoni elterjedése még ennél is korábbra tehető, mivel a népszerűsített Ricy chewing-gum a hirdetés szerint akkor már patikákban, drogériákban, fűszer- és csemege üzletekben, sokféle ízben kapható volt.

A gazdasági fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok révén a rágógumi történetének kezdetén megjelent Európában és Magyarországon is, bár megítélése ellentmondásos volt, egyszerre tartották egészségesnek és károsnak, és bizonyos időkben ritkaságnak, státusszimbólumnak vagy épp hiánycikknek számított. A két háború között hazánkban az Adams rágó például különösen polgári és művészi körökben volt elterjedt, míg a második világháború után nehezen lehetett hozzájutni, miközben az 1950-es években a felerősödő antikapitalista propaganda is megbélyegezte az erkölcsromboló amerikai szokást.

Mindez azonban nem változtatott a tényen, hogy a kereslet és a kínálat, valamint a divat diktál, így az évtized végére felmerült, hogy hazai rágógumit kellene gyártani, amit a Magyar Nemzet korabeli cikke szerint 1959-ben elsőként a Győri Keksz- és Ostyagyár üzemei kezdtek meg. Az igazi áttörést jelentő golyórágót azonban a Csemege Édesipari Gyár hozta ki tíz évvel később, mondta a főmuzeológus.

Az 1960-as évek végén Magyarország nagyságrendileg 50 ezer dollárért importált rágót, ezért a Csemege gyár csaknem ugyanennyiért vásárolt egy francia rágógyártó gépsort. A termelés 1969-ben indult, kezdetben napi 24 mázsa golyó és párnácska alakú rágót gyártottak gumiból. A kísérleti céllal indított üzemegységben, amelyet egy leendő új gyár tesztelésének szántak, az üzlet annyira beindult, hogy 1973-ra már naponta félmillió darab rágót készített, immár szintetikus anyagból. A termelés és a kínálat az 1980-as években is bővült, megjelent például a cigirágó, és a gyár belépett az NSZK, majd a német partnercégen keresztül a világ több országának piacára is.

Zöld Antal, a Csemege Édesipari Gyár nyugalmazott vezérigazgató helyettese, aki részt vett a magyar rágógyártás elindításában, a kerekasztal díszvendégeként a kezdetekhez fűződő személyes élményeit is megosztotta a közönséggel.

((alcím)) Innováció funkcionális termékekkel

Tavaly közel egy millió tonna rágó fogyott világszinten az Euromonitor International 2019-es adatai szerint, míg Magyarországon évente körülbelül 2 ezer tonnát rágunk el, azaz fejenként átlagosan 2 ezer forintot költünk – összehasonlításképp a világ legnagyobb piacának számító Egyesült Államokban ez az adat 12 dollár, mostani árfolyamon számolva mintegy 3 és fél ezer forint.

Bár az utóbbi évek adatait 2020-ban aligha fogja megismételni a hazai piac, a szereplők a jelenlegi nehéz időszakban is előre, ha úgy tetszik, a következő ötezer évre tekintenek. Innovációs erejük nem lankad, a legújabb termékfejlesztések a különböző ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, egyéb táplálékkiegészítőkkel dúsított termékekről szólnak, amelyek nemcsak a rágózás élvezetét adják, hanem egészségesek és finomak is. Ebből a szempontból például a cukormentes rágók mindig is az édesipar kifejezetten egészséges termékcsoportját alkották, hiszen a rágás javítja a szájhigiéniát, erősíti a fogakat, rágóizmokat, és számos esetben relaxál is, mondta Sára Sándor.

Az 1964-ben debütáló Trident volt az első cukormentes rágógumi, amely három enzimet tartalmazott, hogy segítse a fogkő kialakulásának megelőzését. A márka ma a Mondelez International csoporthoz tartozik, amely tíz évvel ezelőtt egyszer már megjelent a hazai rágópiacon, hogy azután 2018-ban Halls cukormentes változatban is kapható, köhögéscsillapító cukorkáin alapuló rágógumival térjen vissza. A csoport a Halls Gum márkával hosszú távra tervez, mondta Kertész Péter, a Mondelez Hungária Kft. kormányzati és vállalati kommunikációs tanácsadója, az év elején jelent meg a rágó párnácska alakú, drazsé  változata több ízben, az év végére pedig a fogyasztói szokások változását elemző tanulmánnyal is készül.

Sófalvi Attila, az Orbit rágóról is ismert MARS Magyarország Kft. országigazgatója elmondta, hogy az erős évkezdet után havi 20-60 százalékos forgalomcsökkenést is tapasztaltak a hazai kiskereskedelmi láncokban, a teljes bevásárlást lefedő árukínálatot felvonultató, nemzetközi diszkontokban ugyanakkor nőttek az eladások. A kialakult helyzetre többek között az impulzusvásárlás kasszazónát idéző, online megjelenítésével igyekeznek válaszolni, de hozzátette, hogy hosszabb távon a kínálat innovatív termékekkel történő szélesítésében látják a megoldást.

A Chocco Garden működteti Közép-Kelet-Európa egyetlen, klasszikus rágógumi gyárát, mondta Benke Anna, a vállalat üzletfejlesztési igazgatója. A harminc éve alapított üzemben az eredeti, német gépeket ma is használják az újgenerációs technológia mellett, és Crazy Gummi termékeik 70 százalékát Kanadától kezdve Brazílián és Izraelen át Japánig a világ számos országába exportálják. Rendkívül szerteágazó fogyasztói igényeknek kell megfelelniük, ezért a következetes minőségirányítás éppoly fontos számukra, mint a folyamatos termékfejlesztés, mondta Benke Anna. A Chocco Garden innovatív termékei között például sültkrumpli alakú rágót is találnak a különlegességek kedvelői, a jövő azonban a funkcionális rágógumiké: a koffeinnel, guaranával és vitaminokkal dúsított, élénkítő hatású Energy Gum két éve jelent meg, és ma már kapható zöld teás, multivitaminos, kakaós-flavonoidos szuperimmun, illetve cinket és magnéziumot tartalmazó, stresszoldó változata is. A tartalom mellett megújul a megjelenés is, egy dán fóliázó technológia bevezetése nyomán még az idén boltokba kerül a tetoválásmintát rejtő csomagolású rágó.