Egyéb

A müzli immúnis a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira

Bár a koronavírus járvány gazdasági hatása több édesipari termékkategóriában is a forgalom csökkenéséhez vezetett, a müzli, amely az utóbbi két évtizedben kekszekkel együtt következetesen a leggyorsabb növekedést mutatja, változatlanul jól tartja magát – hangzott el a Magyar Édességgyártók Szövetségének rendezvényén.

A járványügyi szabályok betartásával megrendezett, élőben és online is követhető sajtóbeszélgetés vendégei a COVID-19 árnyékában az édesipar állapotáról adtak áttekintést, amely a nehéz húsvéti időszak után biztatóbb kilátásokkal tekint a karácsonyi időszak elé.

Az élelmiszeripart elsősorban a vendéglátóipar, a szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló HoReCa szektor kiesése és a forgalom közel 40 százalékát adó export jelentős csökkenése érintette kedvezőtlenül a járványhelyzetben – mondta előadásában az ágazat helyzetéről átfogó képet adva dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpoltikai Főosztályának főosztályvezetője. A hazai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Bár nyereségességük folyamatosan javul, az ágazatra továbbra sem jellemző a modernizációhoz és automatizáláshoz szükséges, fejlett, digitális technológiák kiterjedt alkalmazása, ezért a vállalatok nehezebben alkalmazkodnak a gyorsan változó piaci körülményekhez. Az Agrárminisztérium ezért a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozásokat közel 8 milliárd forinttal támogatta, amelyet az igénylők egyszerűsített ügyintézés mellett, gyorsan elérhettek.

Érezhetően változnak a fogyasztói igények is az édesipari piacon, és a COVID-19 ezt a folyamatot is felgyorsította – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A lakosság érdeklődése az egészséges termékek felé fordul, amelyek inkább egy trendet, semmint konkrét kategóriát képviselnek. A funkcionális édességek (pl. proteines, emelt vitamin- vagy ásványianyag-tartalmú termékek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a különféle mentes
termékek – a laktóz-, cukor- vagy gluténmentes termékek, amelyeket napjainkban már nem csupán azok fogyasztanak, akik valóban érzékenyek valamely összetevőre –, valamint a light, azaz csökkentett energiatartalmú termékek is. A járványhelyzet a jelekből ítélve még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő tápanyagbevitelt – céljaik között a sportoláshoz szükséges kiegészítő táplálkozás mellett megjelenik a súlykontroll, az emésztés segítése, az immunrendszer és az érrendszer karbantartása vagy a klinikai (orvosilag előírt) diéta tartása is. Előrejelzések szerint a funkcionális termékek piaca, amelynek mérete világszinten eléri a 189 milliárd dollárt, a következő öt évben is átlagosan évi 8 százalékkal fog nőni, és az időszak végére eléri a 276 milliárd dollárt.

Az édesipar szereplői jelentős erőforrásokat mozgósítanak az innováció érdekében, hogy kiszolgálhassák a fogyasztók fejlődő igényeit, amelyeket dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének egyetemi docense elemzett előadásában.

A Cerbona márkanév 1988-ban jelent meg a hazai piacon, cégünk a rá következő évben indította a müzli és a müzliszeletek gyártását, ami akkor új termékkategóriának számított Magyarországon – mondta Török Tamás, a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. külkereskedelmi igazgatója. A vállalatra jellemző innováció azóta is egyre újabb termékekkel válaszol a fogyasztók igényeire, és a Cerbonát a müzli, a müzliszelet, a zabpehely és a puffasztott szeletek kategóriájában is piacvezető márkává tette. A Cerbona Sport programjában elérhető, edzés előtt, alatt és után fogyasztható, fehérjében, rostokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag, cukormentes müzlik, szeletek és kásák kedveltek a hazai fogyasztók körében, csakúgy, mint az új glutén- és laktózmentes zabkásák. A cég legújabb Raw Bar szeletei például a mindenmentes kategória választékát bővítik, mivel tisztán növényi alapúak, természetes ízüket és cukortartalmukat egyedül a gyümölcsök adják, amelyekből kimagaslóan sokat tartalmaznak. A Cerbona további termékinnovációja a desszertízű müzliszeletek családja, amelyekkel az egészséges étrend követői is kényeztethetik magukat.

Bár a gabonafélék (cereáliák) termesztésének története évezredekre nyúlik vissza, a müzli sztorija – legalábbis ezen a néven – meglepő módon csupán a 20. század első felében kezdődött, tudtuk meg dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettesének és főmuzeológusának előadásából. A müzli a kézikönyvek szerint gabonapehelyből és szárított gyümölcs morzsalékából álló, zömmel tejjel fogyasztható táplálék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása kicsinyített formája nyomán alakult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldfélék, főzeléknövények) szónak egyik fő alkotóeleme. A Müsli (muesli) szó ennek svájci dialektusából keletkezett és terjedt el mindenhol a világon.

Rágógumi: a következő 5000 év

További dokumentumok és képek

A COVID-19 komoly kihívásokkal szembesíti az impulzus termékek piacát, de ez sem tehet pontot a rágógumi 5 ezer éves történetének végére. A gyártók innovációval, funkcionális termékekkel válaszolnak a változásra, amelyeket a Magyar Édességgyártók Szövetsége július végén mutatott be.

Magyarországon a Csemege Édesipari Vállalatnál ötven éve, 1970-ben könyvelte el a magyar rágógyártás első teljes évét, így a jeles évforduló külön alkalmat adott a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a hazai piacot jelenleg uraló három cég, a Budapesti Édesipari Vállalat egykori üzemének utódja, a magyar tulajdonban álló szabadszállási Chocco Garden, a klasszikus Wrigley márkát birtokló MARS, valamint a Halls és Trident brandeket is jegyző Mondelez képviselői vettek részt.

– A rágófogyasztás legalább 60 százalékban házon kívüli tevékenységekhez kötődik, elsősorban útközben, munkahelyen, iskolában rágózunk, és impulzívan, a pénztárak környékén kihelyezett pultoknál vásárolunk, ezért a koronavírus járvány első hullámában a sok otthon maradás és az online vásárlás előretörése kedvezőtlenül érintette ezt a termékkategóriát – mondta Sára Sándor, a Chocco Garden ügyvezetője, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke az interneten élőben is közvetített rendezvényen. – Az idei aligha lesz a rágógumi éve.

Dr. Török Róbert, főmuzeológus, az eseménynek otthont adó Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese azonban korábbról indította a piac áttekintését a rágózás több mint öt ezer éves történetének felelevenítésével. Az eddigi legrégebbi emléket, a nyírfakéregből készült, fognyomokat tartalmazó kátránydarabot a mai Finnország területén találták a régészek. A kátrány antiszeptikus tulajdonságokkal bír, ezért akkortájt a szájápolásban is jelentős lehetett a szerepe, sőt olykor fogtömésként is alkalmazták. Későbbi források szerint Nagy Sándor katonái a vadon termő mentát, az eszkimók a bálnabőrt, Nyugat-Afrika népei pedig a kóladiófa gyümölcsét rágcsálták. A középkorban a petrezselymet vetették be a szájszag enyhítésére, majd a nagy földrajzi felfedezések után a kávészemekre és a dohánylevélre is ráharaptak elődeink. A gumirágás is Amerikából indult világhódító útjára. A maják ugyanis a tudomány által Archas sapotának nevezett fából készítették chicle nevű rágógumijukat, amelyet többek között az éhség- és szomjúságérzet csökkentésére használtak.

((alcím)) A rágógyártás kezdete Magyarországon

Az első, klasszikus értelemben kereskedelmi forgalomba hozott rágógumi alapját az észak-amerikai indiánok által használt lucfenyőgyanta adta, és John. B. Curtis kezdte árusítani 1848-ban az egyesült államokbeli Maine államban. Az 1860-as években a chicle-lel kísérletező amerikai feltaláló, Thomas Adams hozott létre egyfajta gumiszerű anyagot az ipari gyártáshoz. A rágózás szokása hamar elterjedt az országban, a később hazánkban is forgalmazott, tutti-frutti ízű Adams rágógumit 1888-ban már a New York-i vasúti hálózat automatáiból is meg lehetett vásárolni.

Bár a közhiedelem úgy tartja, hogy Európába a két világháborúban az amerikai katonák hozták a rágógumit, az már jóval korábban megjelent földrészünkön. Alátámasztja ezt a legrégebbi magyar rágógumi hirdetés is, amelyre Török Róbert a Budapest Hírlap egyik 1902-es lapszámában bukkant. Az amerikai szenvedély itthoni elterjedése még ennél is korábbra tehető, mivel a népszerűsített Ricy chewing-gum a hirdetés szerint akkor már patikákban, drogériákban, fűszer- és csemege üzletekben, sokféle ízben kapható volt.

A gazdasági fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok révén a rágógumi történetének kezdetén megjelent Európában és Magyarországon is, bár megítélése ellentmondásos volt, egyszerre tartották egészségesnek és károsnak, és bizonyos időkben ritkaságnak, státusszimbólumnak vagy épp hiánycikknek számított. A két háború között hazánkban az Adams rágó például különösen polgári és művészi körökben volt elterjedt, míg a második világháború után nehezen lehetett hozzájutni, miközben az 1950-es években a felerősödő antikapitalista propaganda is megbélyegezte az erkölcsromboló amerikai szokást.

Mindez azonban nem változtatott a tényen, hogy a kereslet és a kínálat, valamint a divat diktál, így az évtized végére felmerült, hogy hazai rágógumit kellene gyártani, amit a Magyar Nemzet korabeli cikke szerint 1959-ben elsőként a Győri Keksz- és Ostyagyár üzemei kezdtek meg. Az igazi áttörést jelentő golyórágót azonban a Csemege Édesipari Gyár hozta ki tíz évvel később, mondta a főmuzeológus.

Az 1960-as évek végén Magyarország nagyságrendileg 50 ezer dollárért importált rágót, ezért a Csemege gyár csaknem ugyanennyiért vásárolt egy francia rágógyártó gépsort. A termelés 1969-ben indult, kezdetben napi 24 mázsa golyó és párnácska alakú rágót gyártottak gumiból. A kísérleti céllal indított üzemegységben, amelyet egy leendő új gyár tesztelésének szántak, az üzlet annyira beindult, hogy 1973-ra már naponta félmillió darab rágót készített, immár szintetikus anyagból. A termelés és a kínálat az 1980-as években is bővült, megjelent például a cigirágó, és a gyár belépett az NSZK, majd a német partnercégen keresztül a világ több országának piacára is.

Zöld Antal, a Csemege Édesipari Gyár nyugalmazott vezérigazgató helyettese, aki részt vett a magyar rágógyártás elindításában, a kerekasztal díszvendégeként a kezdetekhez fűződő személyes élményeit is megosztotta a közönséggel.

((alcím)) Innováció funkcionális termékekkel

Tavaly közel egy millió tonna rágó fogyott világszinten az Euromonitor International 2019-es adatai szerint, míg Magyarországon évente körülbelül 2 ezer tonnát rágunk el, azaz fejenként átlagosan 2 ezer forintot költünk – összehasonlításképp a világ legnagyobb piacának számító Egyesült Államokban ez az adat 12 dollár, mostani árfolyamon számolva mintegy 3 és fél ezer forint.

Bár az utóbbi évek adatait 2020-ban aligha fogja megismételni a hazai piac, a szereplők a jelenlegi nehéz időszakban is előre, ha úgy tetszik, a következő ötezer évre tekintenek. Innovációs erejük nem lankad, a legújabb termékfejlesztések a különböző ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, egyéb táplálékkiegészítőkkel dúsított termékekről szólnak, amelyek nemcsak a rágózás élvezetét adják, hanem egészségesek és finomak is. Ebből a szempontból például a cukormentes rágók mindig is az édesipar kifejezetten egészséges termékcsoportját alkották, hiszen a rágás javítja a szájhigiéniát, erősíti a fogakat, rágóizmokat, és számos esetben relaxál is, mondta Sára Sándor.

Az 1964-ben debütáló Trident volt az első cukormentes rágógumi, amely három enzimet tartalmazott, hogy segítse a fogkő kialakulásának megelőzését. A márka ma a Mondelez International csoporthoz tartozik, amely tíz évvel ezelőtt egyszer már megjelent a hazai rágópiacon, hogy azután 2018-ban Halls cukormentes változatban is kapható, köhögéscsillapító cukorkáin alapuló rágógumival térjen vissza. A csoport a Halls Gum márkával hosszú távra tervez, mondta Kertész Péter, a Mondelez Hungária Kft. kormányzati és vállalati kommunikációs tanácsadója, az év elején jelent meg a rágó párnácska alakú, drazsé  változata több ízben, az év végére pedig a fogyasztói szokások változását elemző tanulmánnyal is készül.

Sófalvi Attila, az Orbit rágóról is ismert MARS Magyarország Kft. országigazgatója elmondta, hogy az erős évkezdet után havi 20-60 százalékos forgalomcsökkenést is tapasztaltak a hazai kiskereskedelmi láncokban, a teljes bevásárlást lefedő árukínálatot felvonultató, nemzetközi diszkontokban ugyanakkor nőttek az eladások. A kialakult helyzetre többek között az impulzusvásárlás kasszazónát idéző, online megjelenítésével igyekeznek válaszolni, de hozzátette, hogy hosszabb távon a kínálat innovatív termékekkel történő szélesítésében látják a megoldást.

A Chocco Garden működteti Közép-Kelet-Európa egyetlen, klasszikus rágógumi gyárát, mondta Benke Anna, a vállalat üzletfejlesztési igazgatója. A harminc éve alapított üzemben az eredeti, német gépeket ma is használják az újgenerációs technológia mellett, és Crazy Gummi termékeik 70 százalékát Kanadától kezdve Brazílián és Izraelen át Japánig a világ számos országába exportálják. Rendkívül szerteágazó fogyasztói igényeknek kell megfelelniük, ezért a következetes minőségirányítás éppoly fontos számukra, mint a folyamatos termékfejlesztés, mondta Benke Anna. A Chocco Garden innovatív termékei között például sültkrumpli alakú rágót is találnak a különlegességek kedvelői, a jövő azonban a funkcionális rágógumiké: a koffeinnel, guaranával és vitaminokkal dúsított, élénkítő hatású Energy Gum két éve jelent meg, és ma már kapható zöld teás, multivitaminos, kakaós-flavonoidos szuperimmun, illetve cinket és magnéziumot tartalmazó, stresszoldó változata is. A tartalom mellett megújul a megjelenés is, egy dán fóliázó technológia bevezetése nyomán még az idén boltokba kerül a tetoválásmintát rejtő csomagolású rágó. 

Csokinyúl van, de a müzli, keksz, snack a sláger idén

A magyar piacon évente körülbelül 5 milliárd forint értékben 800 tonna húsvéti édesség fogy, elsősorban csokinyúl és csokitojás. Az elmúlt években mindig nőtt a húsvéti édességpiac, és 2017-2018 között különösen nagy ugrás, 10%-os forgalombővülés történt. Ez elsősorban a magasabb minőségre váltásból fakadt, nem a tonnák száma gyarapodott ilyen mértékben.

Hiány idén semmiképpen nem lesz húsvéti édességből, mert a kereskedők már jóval a vészhelyzet kihirdetése előtt feltöltötték raktáraikat és polcaikat a szokásos mennyiségből, így nem kel attól tartani, hogy valaki lemarad a csokinyúlról, csokitojásról, vagy más húsvéti finomságról, akár hazait, akár importot választ.

Ebben az évben a Magyar Édességgyártók Szövetsége a húsvéti édességfogyasztás csökkenését valószínűsíti, mert felmérések szerint a jelenlegi helyzetben a liszt, olaj, rizs és a konzerv a legnépszerűbb termék, amelyekre akár a szokásos kiadások dupláját is elköltötték – elköltik a vásárlók.

Valószínűleg nem ez lesz az édességgyártók legjobb éve, mondja Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, és hozzáteszi, hogy reményei szerint jövőre már más viszonyok között ünneplejük a húsvétot.

Várható, hogy húsvéti élelmiszervásárlásra szánt összegek részben eltérültek, továbbá tartalékképzésre is komolyabb lehet a motiváció, mint korábban. Az export most sok irányban korlátozott, vagy egyenesen lehetetlen. A piaci kereslet csökkenésének, negatív hatásainak elsősorban a hazai kis- és középvállalatok kitettek, ezért mind számukra, mind munkatársaik számára elsődleges a cégek életben tartása, a munkahelyek megőrzése, annál is inkább, mert a minél zökkentőmentesebb újraindulás a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen.

A leginkább negatív hatásokkal a csokoládé, az impulzus termékek, az exkluzív és exkluzív csatornákon (például belvárosokban, repülőtereken, kávéházakban) értékesített különleges édességek esetén kell számolni, itt a visszaesés terméktől függően a 10 – 70 %-ot is elérheti. Számos kis és közepes magyar cég fókuszál ilyen jellegű termékekre, ezért az ő megsegítésük létfontosságú.

A snack-ek és chipsek piaca stabil. A müzlik, gabonapelyhek és funkcionális szeletek iránt erőteljesen nőtt az érdeklődés A Cerbona székesfehérvári üzemében például új dolgozók felvételével és az üzemidő megnyújtásával reagálnak a megnövekedett igényekre. Keksz fronton is a kereslet növekedéséről számoltak be tagjaink. A kekszeknél jelenleg az is nagy előnyt jelent, hogy az alapanyagok döntő része hazai, ezért itt a szállításból adódó nehézségekkel kevésbé kell számolni, de az export ebben az esetben is nehezített pálya.

Az élelmiszer és ezen belül az édességfogyasztás masszív trendjei remélhetően nem változnak hosszú távon. A minőségi édesség keresése, a tömegében kevesebb, de magasabb értékű termékek vásárlása minden bizonnyal folytatódik ahogy a helyükre kerülnek majd a dolgok.

Az élelmiszerek szerepe ezekben a nehéz időkben amúgy is nagyon felértékelődik, akárcsak azoké a pillanatoké, amikor egy kicsit megfeledkezhetünk a problémákról, és megajándékozzuk a hozzánk közel állókat, vagy saját magunkat.

A Szövetség hangsúlyozza, hogy az édességtermelésben is rendületlenül dolgoznak az üzemekben: édességgyártók, szalagmunkások, műszerészek, minőségellenőrök és sokan mások gondoskodnak arról nap mint nap bejárva, hogy folyamatos legyen a gyártás és a vásárók hozzájuthassanak kedvenc termékeikhez. A Szövetség minden tagvállalata nevében köszönetet mond minden dolgozónak, aki kitart és munkába jár ezekben az időkben az élelmiszeriparban, egészségügyben, közszolgáltatásokban, fuvarozásban és még sok helyen máshol.

Egy kis örömforrást, módjával fogyasztott minőségi édességet a rendkívüli körülmények között is szinte mindenki megengedhet magának, ezért a Szövetség azt kéri a fogyasztóktól, hogy ne hagyják árválkodni a csokinyulakat és különleges édességeket a polcokon amikor végeztek az alapvető termékek megvásárlásával vagy megrendelésével. Azért sem érdemes a nyulakat, bárányokat, tojásokat és egyéb finomságokat az üzletekben hagyni, mert az ünnepek alatt egészen biztosan hiányozni fognak.

 A Szövetség tagjai húsvét kapcsán számos adományozást kezdeményeztek, többek között:

A Mondelez Hungária közel nyolc tonnányi Milka húsvéti édességet ajánl fel a rászorulóknak a Magyar Vöröskereszten keresztül, továbbá közel egymillió forintos készpénzadománnyal is segíti a szervezet munkáját.

 A Haribo Hungária Kft a több éves jó gyakorlatának megfelelően a környékbeli helyi közösségeket és egyészségügyi intézményeket támogatja a húsvéti adományaival.

 A Chocco Garden Kft. saját dolgozóinak az eddigi évektől bőségesebb húsvéti csomaggal jutalmazza kitartását, valamint a környékbeli közintézményeken keresztül a rászorulókat is támogatja.