hunbisco

Csokinyuszi helyzet 2021

Már a tavalyi trendek azt mutatták, hogy 2020 nem lesz az édességgyártók legjobb éve. A tavalyi húsvét a hazai édességpiac egyik legnagyobb esését szenvedte el, 20-25 százalékkal csökkentek a húsvéti szezonális édességtermékek eladásai.

Az éves csokoládéfogyasztás kb. 5 százaléka erre a szezonra tehető. A magyar piacon normális körülmények között évente körülbelül 4-5 milliárd forint értékben 900-1000 tonna húsvéti édesség fogy, elsősorban csokinyúl és csokitojás, 2020 húsvétján 820 tonna húsvéti édesség fogyott, 3 milliárd forint körüli értékben.

Az idei húsvét az eddig legveszélyesebb, legtöbb embert érintő harmadik hullámmal esik egybe. Bízunk abban, hogy ha a kereslet húsvétkor visszafogottabb is lesz, a tavalyi mélypontról pozitív irányba indulunk el – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. Optimista becslése szerint idén 3-4 százalékkal nőhet a húsvéti édességpiac, ami 850 tonna édességet jelent, az árbevétel 3 milliárd forint felett alakulhat.

A járvány hatásait főleg a kisebb hazai gyártók érezték meg erőteljesen, akiknek korábban sikerült termékeikkel bekerülniük repülőtérre, belvárosi üzletekbe, exkluzív kávézókba. Noha az online értékesítés szinte mindenhol felpörgött, az édességek esetében ez teljes egészében nem tudja kiváltani a hagyományos csatornákat. Az átoltottsági szint növekedését és a járvány csillapodását ezek a kisebb gyártók különösen várják, hogy eladásaik erőteljesen növekedjenek, mondta Sánta Sándor.

Karácsonykor kompenzáltunk

Némethné Szabó Alíz, a METRO Kereskedelmi Kft. Édesség és Cukrászat kategória menedzserének tájékoztatása szerint tavaly kihívást jelentett az eladható édesség mennyiségét előre jelezni. A húsvéti szezonra november-decemberben készítik az előrejelzéseket, míg a karácsonyi szezonra május környékén. Ezért értelemszerűen 2019-ben, amikor még nem sejthettük, hogy világjárvány tör majd ki, a 2020-ban a húsvéti édesség igényeket túlbecsülték.

Ennek következtében karácsonyra a kereskedők már visszafogott, 10-20 százalékkal csökkentett rendeléseket adtak le. A METRO Kereskedelmi Kft.-nél a karácsonyi szezonális édességek, a csokimikulások és a szaloncukrok azonban végül várakozáson felüli fogytak, és utánrendeléssel ki tudták elégíteni az igényeket. Így a 2020-as év húsvéti veszteségeit némiképp kompenzálta az azután következő időszak, amikor lépésről-lépésre erősödött a fogyasztás. Hosszabb távú trend ugyanakkor, hogy járványtól függetlenül a húsvéti időszakban egyre kevesebben ünnepelnek hagyományos módon, sok család kirándul, elutazik, a locsolkodás elmarad, ami magával hozza az ekkor értékesített húsvéti édesség mennyiségének lassú csökkenését, ezzel 2022-ben is számolnak.

A METRO Kereskedelemi Kft. tapasztalata alapján a vásárlók egyre inkább a minőségi édességeket keresik. Inkább választanak drágább, vagy akár kisebb kiszerelésű édességet, semmint, hogy alacsonyabb színvonallal elégedjenek meg. A piacról például teljesen kiszorultak a bevonó masszából készült termékek. A minőségi kereslet a gyártókat is arra ösztönzi, hogy minőségi kínálatot nyújtsanak. Mutatja ennek a folyamatnak az erejét, hogy ezt a trendet a járvány sem tudta megváltoztatni.

Némethné Szabó Alíz reméli, hogy 2021 karácsonyán egy hagyományos jó szezont zárhatnak a gyártók és a kereskedők egyaránt.

Innovációkra éhesek vagyunk

A minőség iránti keresletet erősíti a gyártók folyamatos innovációja is. Egyre nagyobb az igény a cukormentes, organikus, természetes, vagy az állati összetevőktől mentes rágcsálnivalókra, és jobban fogynak a prémium termékek is – ismertette Sánta Sándor.

A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltették az olyan ötletes innovációk, mint a Rimóczi Art (családi cukrászüzem) maszkos Mikulása. A családi vállalkozás idén a vakcinát hozó, remény nyuszival rukkolt elő, 2021-ben mindkét termék elnyerte a Magyar Édességgyártók Szövetségének innovációs díját. A gyártás és csomagolás terén is több innovációval jelentkeztek a gyártók, amelyek még vonzóbbá teszik a termékeket.

Sokszor jól megfér a régi az új mellett, mert a tradicionális édességek sokszor az új elvárásokkal szerencsésen találkoznak. Állandó igény az édességkészítők felé, hogy nemcsak az innováció, de a megszokott, vagy gyerekkori ízek felidézése.

Sánta Sándor ismertette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt, hagyományos húsvéti vizsgálata a közel félszáz ellenőrzött termék közül minden csokoládényulat rendben talált, ezt a teljesítményt meg is köszönte a minőség iránt elkötelezett gyártóknak.

Mind itthon, mint nemzetközi tekintetben a csokitól eltérő édességek, például kekszfélék, ostyafélék, gyümölcsökkel dúsított termékek keresletének élénkülését tapasztalja a Szövetség. Ezt jól példázzák az idén először virtuálisan megszervezett globális ISM édesség expo Innovációs díjai is, ahol gyümölcsös gabonagolyó és sajtkrémmel töltött ostyás ropogtatni való érdemelt ki innovációs díjat a különleges, természetes teakivonatos csokoládé mellett. (Az ISM a világ legjelentősebb édesség expója, hagyományosan évente egyszer, Kölnben rendezik. 2020 február elején még megtartották, a járvány napokkal később elérte Európát, és azóta nincs sem személyes ISM, sem hasonló rendezvények.)

Édesség innovációs díj a Rimóczi-Art-nak

A lajosmizsei Rimóczi-Art Kft. nyerte el „Maszkos Mikulás” újításával a Magyar Édességgyártók Szövetsége Édesség Innovációs Díját.

A Szövetség azért alapította a díjat, hogy tagsága szavazati alapján minden évben elismerje az előző esztendő során megjelent, innovációs szempontból kiemelkedő édességkészítői újítást.

A Szövetség indoklása szerint a vásárlók körében nagy népszerűséget szerzett, külföldi hírügynökségek figyelmét is felkeltő Maszkos Mikulás, akinek az arcát maszk takarja el, kiemelkedő példája annak, hogy az innováció, a termékfejlesztés nem állhat meg a jelenlegi helyzetben sem. A Szövetség hangsúlyozta, hogy a “Maszkos Mikulás” túlmutat azon a szemléleten, amely az élelmiszer innovációt kizárólag a receptúrák változtatásával köti össze.

Innoválni, új ötleteket megvalósítani a csomagolásban, a formák fejlesztésében (ahogy a maszkos mikulás is bizonyítja), a gyártástechnológiában, logisztikában, vagy akár a mindennapi működésben is lehet és kell is. A Rimóczi-Art a nevezetes Mikulás előtt már számos ötletes termékkel állt elő, például idegenforgalmi helyeken árusítóknak fejlesztett, nem olvadó drazséval, vagy többek között különleges grillázs készítményekkel. 

A Maszkos Mikulás alapján odaítélt díjat Lajosmizsén adta át a maszkos Rimóczi László ügyvezetőnek Sánta Sándor, a Szövetség elnöke maszkban. A szűk körben megtartott ceremóniát Lajosmizse polgármestere, Baksy András köszöntője tette teljessé.

A müzli immúnis a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira

Bár a koronavírus járvány gazdasági hatása több édesipari termékkategóriában is a forgalom csökkenéséhez vezetett, a müzli, amely az utóbbi két évtizedben kekszekkel együtt következetesen a leggyorsabb növekedést mutatja, változatlanul jól tartja magát – hangzott el a Magyar Édességgyártók Szövetségének rendezvényén.

A járványügyi szabályok betartásával megrendezett, élőben és online is követhető sajtóbeszélgetés vendégei a COVID-19 árnyékában az édesipar állapotáról adtak áttekintést, amely a nehéz húsvéti időszak után biztatóbb kilátásokkal tekint a karácsonyi időszak elé.

Az élelmiszeripart elsősorban a vendéglátóipar, a szállodákat, éttermeket és kávéházakat magába foglaló HoReCa szektor kiesése és a forgalom közel 40 százalékát adó export jelentős csökkenése érintette kedvezőtlenül a járványhelyzetben – mondta előadásában az ágazat helyzetéről átfogó képet adva dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpoltikai Főosztályának főosztályvezetője. A hazai élelmiszeripar több mint 4500 szereplőjének zöme mikrovállalkozás, a területen mintegy hetven nagyvállalat és háromszáz középvállalat tevékenykedik. Bár nyereségességük folyamatosan javul, az ágazatra továbbra sem jellemző a modernizációhoz és automatizáláshoz szükséges, fejlett, digitális technológiák kiterjedt alkalmazása, ezért a vállalatok nehezebben alkalmazkodnak a gyorsan változó piaci körülményekhez. Az Agrárminisztérium ezért a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozásokat közel 8 milliárd forinttal támogatta, amelyet az igénylők egyszerűsített ügyintézés mellett, gyorsan elérhettek.

Érezhetően változnak a fogyasztói igények is az édesipari piacon, és a COVID-19 ezt a folyamatot is felgyorsította – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A lakosság érdeklődése az egészséges termékek felé fordul, amelyek inkább egy trendet, semmint konkrét kategóriát képviselnek. A funkcionális édességek (pl. proteines, emelt vitamin- vagy ásványianyag-tartalmú termékek, energiaszeletek) éppúgy ide sorolhatók, mint a különféle mentes
termékek – a laktóz-, cukor- vagy gluténmentes termékek, amelyeket napjainkban már nem csupán azok fogyasztanak, akik valóban érzékenyek valamely összetevőre –, valamint a light, azaz csökkentett energiatartalmú termékek is. A járványhelyzet a jelekből ítélve még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő tápanyagbevitelt – céljaik között a sportoláshoz szükséges kiegészítő táplálkozás mellett megjelenik a súlykontroll, az emésztés segítése, az immunrendszer és az érrendszer karbantartása vagy a klinikai (orvosilag előírt) diéta tartása is. Előrejelzések szerint a funkcionális termékek piaca, amelynek mérete világszinten eléri a 189 milliárd dollárt, a következő öt évben is átlagosan évi 8 százalékkal fog nőni, és az időszak végére eléri a 276 milliárd dollárt.

Az édesipar szereplői jelentős erőforrásokat mozgósítanak az innováció érdekében, hogy kiszolgálhassák a fogyasztók fejlődő igényeit, amelyeket dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének egyetemi docense elemzett előadásában.

A Cerbona márkanév 1988-ban jelent meg a hazai piacon, cégünk a rá következő évben indította a müzli és a müzliszeletek gyártását, ami akkor új termékkategóriának számított Magyarországon – mondta Török Tamás, a Cerbona Élelmiszergyártó Kft. külkereskedelmi igazgatója. A vállalatra jellemző innováció azóta is egyre újabb termékekkel válaszol a fogyasztók igényeire, és a Cerbonát a müzli, a müzliszelet, a zabpehely és a puffasztott szeletek kategóriájában is piacvezető márkává tette. A Cerbona Sport programjában elérhető, edzés előtt, alatt és után fogyasztható, fehérjében, rostokban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag, cukormentes müzlik, szeletek és kásák kedveltek a hazai fogyasztók körében, csakúgy, mint az új glutén- és laktózmentes zabkásák. A cég legújabb Raw Bar szeletei például a mindenmentes kategória választékát bővítik, mivel tisztán növényi alapúak, természetes ízüket és cukortartalmukat egyedül a gyümölcsök adják, amelyekből kimagaslóan sokat tartalmaznak. A Cerbona további termékinnovációja a desszertízű müzliszeletek családja, amelyekkel az egészséges étrend követői is kényeztethetik magukat.

Bár a gabonafélék (cereáliák) termesztésének története évezredekre nyúlik vissza, a müzli sztorija – legalábbis ezen a néven – meglepő módon csupán a 20. század első felében kezdődött, tudtuk meg dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettesének és főmuzeológusának előadásából. A müzli a kézikönyvek szerint gabonapehelyből és szárított gyümölcs morzsalékából álló, zömmel tejjel fogyasztható táplálék. A svájci német nyelv szava, a Mus, azaz pép, püré, kása kicsinyített formája nyomán alakult ki müzli szavunk, amely egyébként a német Gemüse (azaz a zöldfélék, főzeléknövények) szónak egyik fő alkotóeleme. A Müsli (muesli) szó ennek svájci dialektusából keletkezett és terjedt el mindenhol a világon.