hunbisco

Az európai édesipari szereplők éves közgyűlése

CAOBISCO Éves közgyűlés 2018

A CAOBISCO, az Európai Édességgyártók Szövetsége 2018. június 14-15-én tartotta éves közgyűlését, melyen a MÉSZ-t megfigyelői státusszal az alelnök és a titkár képviselte.

Beszámolók

A közgyűlés a beszámolókat és a költségvetést elfogadta.

Elnök

A közgyűlés Mary Barnard-ot (Mondeléz Intl.) két évre a CAOBISCO elnökének választotta. Alessandro Cagli (Ferrero), korábbi elnök alelnökként folytatja CAOBISCO-s tevékenységét és támogatja az új elnököt a követező két évben.

Mérsékelt tagdíjú szövetségek

A magyar, spanyol és lengyel szövetségek eddig mérsékelt tagdíjat fizettek, cserébe nem rendelkeztek szavazati joggal. A lengyel és spanyol szövetség a jövő évtől teljes tagdíjat fizet majd, és szavazati jogukat visszakapják. A MÉSZ álláspontja továbbra is az, hogy a mérsékelt tagdíj mellet maradunk, számunkra az információáramlás a lényeg.

Mindful eating framework

A nemzeti szövetségeknek ajánlják az ausztrál „be treatwise”, vagy az olasz Merendine programok kezdeményezését, de közös CAOBISCO felfogás ebben a tekintetben nincsen. A magyar szövetség az ÉFOSZ önkéntes vállalásokon keresztül már nagyon korán elkezdte ezt a munkát.

Gyermekmunka

A CAOBISCO az ILO-val közösen fellép a gyermekmunka ellen.

Pálmaolaj

A CAOBISCO az illetékes EU szervekkel együttműködik a pálmaolaj felhasználás csökkentésében.

Intenzív édesítőszerek

A CAOBISCO megengedő EU szabályozást kezdeményez az intenzív édesítőszerek felhasználásra a finompékáruk területén.

Cukoralkoholok

A CAOBISCO megengedő EU szabályozást kezdeményez cukoralkoholok felhasználására minél szélesebb körben az édességtermékek esetében az energiabevitel csökkentésének céljából.

A színek és az ízek kapcsolata

Az ízlelés sokkal bonyolultabb, mint ahogyan azt a legtöbben gondolnánk. Az íz csupán egy apró összetevője az ízérzékelésnek, rágás útján csak az 5 alap-ízt tudjuk megkülönböztetni, melyek az édes, savanyú, sós, keserű és umami. A érzékelt aromát az íz mellett kiegészíti többek között a látás és a szaglás is.

Az utóbbi években több kutatást is végeztek, hogy rávilágítsanak a látás és az ízlelés kapcsolatára. Az egyik ilyen kísérlet során fehérbort színeztek vörösre, majd megkérték a borszakértőket, hogy minősítsék a kapott mintákat. Érdekes módon a szakértők a vörösborok jellemzéséhez használt kifejezéseket használták a borminta leírásához. Ez is azt bizonyítja, hogy az ízlelést nagymértékben befolyásolja a látás, nem csak a boroknál, hanem az élelmiszereknél egyaránt.

Már a gyermekkorban kialakulnak összefüggések az agyban, melyeknek köszönhetően ízeket vagy érzéseket társítunk egyes színekhez, formákhoz. A tetszetősebb élelmiszereket rögön finomabbnak is érezzük, míg azokat az ételeket, amelyek eltérő színűek, szagúak vagy alakúak a megszokottól kevésbé preferáljuk.

Egy másik kísérletet diákok segítségével vittek véghez, limonádét festettek meg kék, vörös, illetve zöld ételszínezékkel. 100 tanulótól kérdezték meg, hogy melyik ital ízlett nekik a legjobban. A többség a kék színű üdítőt választotta, mert az áfonya ízét kedvelik a legjobban, pedig mindegyik ital citromos és lime-os ízű volt. Hasonló iskolai kísérletet csináltak vanília pudinggal is, ahol a „csokoládé” puding nyert, ami ugyanolyan vanília puding volt, mint a többi csak barna színezékkel.

A legújabb tesztet a jól ismert Jelly Belly Candy Company Jelly Beans-eivel végezték el a napokban azzal a céllal, hogy kiderítsék milyen erős a látás hatása az ízek érzékelésében. A részvevőknek 5 darab jelly beans cukorkának kellett beazonosítaniuk a színét és az ízét úgy, hogy közben bekötötték a szemüket. A tesztelők között többen kifejezetten szerették és jól ismerték a cukorkákat, mind a szín-, mind az ízvilágot illetően, azonban ez az eredményben egyáltalán nem látszik. Az résztvevők nagy része igen rosszul szerepelt, a 10 pontból kevesebb, mint 4-et értek el, míg ritkán, de akadtak kimagasló teljesítmények is. Többen is azt állították miután meglátták a kóstolt cukorkákat, hogy így már könnyen azonosítható az íze. Ez a kísérlet nagyon jól szemlélteti a látás és ízlelés kapcsolatának szorosságát. /videó/

A kísérletek egyértelműen azt mutatják, hogy a látás szerepe mennyire fontos az ízérzékelés során. Nem a nyelvünkön, hanem a fejünkben dől el, hogy milyennek érezzük, amit eszünk. Minden szín más érzéseket kelt bennünk, kiegészítve az ízlelőbimbók és a szaglóhám által kialakult képet.

Tarolt a csokinyúl

A Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) bizakodó a magyar édességpiac kilátásai tekintetében. A Nielsen legfrissebb adatai szerint a tavalyi húsvéti szezonban 900 tonna csokoládéfigurát vittek haza a magyarok, ami 20%-os emelkedés 2016-hoz képest.

Favoritnak a csokinyúl bizonyult, maga mögé utasítva a második helyezett tojást, továbbá a kacsát, bárányt és csibét is. Az édességek pénzben kifejezett húsvéti forgalma a vásárolt mennyiségnél is jobban, 28 százalékkal nőtt: négy és fél milliárd forint landolt a kasszákban. A teljes éves magyar édességpiac forgalma 2017-ben több mint 200 milliárd forint volt, idén ezt valamivel meghaladó -becslésük szerint 2-3%-os további növekedést előrejelezve- összegre számítanak a szövetség tagvállalatai, amelyek a hazai forgalom több, mint 80%-át fedik le, mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetsége elnöke. Érdekesség egyrészt, hogy a húsvéti szezonban a figurás csokoládék mellett a cukorkák iránti kereslet is megnő, másrészt maga a cukorka piac is jobban teljesített a teljes édességpiachoz képest az elmúlt egy évben az innovációknak köszönhetően.

A fogyasztók egyre nyitottabbak a magasabb minőséget képviselő, kiváló alapanyagokból készített, magasabb árkategóriában található termékekre. A korábbi éveket még a fogyasztás mennyiségének csökkenése jellemezte, de a kereslet már ekkor is folyamatosan a minőség felé tolódott el – tette hozzá.

Az édességgyártók számára a húsvét általában még a karácsonynál is nagyobb keresletet támaszt a figurás csokoládék iránt, melyekből az eladás mennyisége akár ötödével is meghaladhatja a decemberi időszakot – tette hozzá Sánta Sándor. Azt is elmondta, hogy a húsvétkor a csokinyúl már négy éve a legkedveltebb figura.

Egy európai keretmegállapodás alapján 2020-ig 10 százalékkal kell csökkenteni az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát, és az édességgyártók, az Élelmiszerforgalmazók Országos Szövetségével közösen, önkéntes vállalásokkal már elkezdték a csökkentést. Egyre nagyobb teret nyernek a speciális igényeket kielégítő édességek, például a glutén-, cukor-, és laktózmentes termékek is, és várható hogy a kereslet tovább nő irányukban.