innováció

Gyümölcsöző közös innováció a Csintával

A Magyar Édességgyártók Szövetsége Édesség Innovációs Díját adták át május 23-án a Csinta csakgyümölcs snack gyártójának a szárított gyümölcslapok új, csokoládés családjáért. A minden ízükben mai korszellemet idéző termékek történetéről és a további tervekről Redő Pétert, a pomázi Aloha Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége minden évben hazai vállalkozók munkáját ismeri el a díjjal, akik a tradíciót az innovációval ötvözve az édességkészítés legjobb hagyományait őrző, ugyanakkor napjaink kihívásaira válaszoló terméket fejlesztettek a megelőző évben.

A szárított gyümölcslapok ötlete tíz évvel ezelőtt született az akkoriban nyers vegán étrendet követő Redő család konyhájában, ahol a gyümölcsök, zöldségek és más, természetes hozzávalók változatos elkészítési módjait ízlelgették naponta. Így tettek próbát szilvapép vékony rétegének lassú szárításával is, és az eredmény, a gyümölcs ízét magába sűrítő lap akkora sikert aratott, hogy a gyerekek iskolai rendezvényére, egy adventi vásárra is vittek kóstolót.

– A fogadtatás olyan lelkes volt nemcsak a diákok, hanem szüleik részéről is, hogy az ötlet továbbfejlesztésébe fogtunk – mondta Redő Péter. – Pontosabban az innováció első hullámában olyan sok ötletet valósítottunk meg, hogy a termékválasztékot szűkíteniük kellett.

A Csinta gyümölcslapok a kezdetekben kizárólag biogazdaságban termesztett gyümölcsök alacsony hőfokon történő, lassú szárításával készültek. Mára a választék tízféle gyümölcsre bővült, és jelenleg ennek fele készül bio minősítésű alapanyagból. Az időigényes eljárással a vállalkozás kisebb mennyiségben, de a legmagasabb minőségben állítja elő termékeit. A lapok alma- és más gyümölcspépek megszárításával készülnek – kizárólag azok természetes formájában, semmilyen ipari eljárással készülő adalékot, még természetes adalékot, például kivonatot vagy pektint sem használnak.

Míg kezdetben a lapokból készítettek pikáns ízesítésű – csilis és fokhagymás változatot –, illetve szárított gyümölcsökkel töltött tölcséreket is, amelyek rajongókra találtak, azokat ki kellett venniük a kínálatból, mert eleve szűk piacot tudtak velük megcélozni, vagy munkaigényes előállításuk költsége nem térült meg.

A közös innováció jegyében, barátok befektetői közreműködésével és munkájával, majd új munkatársak és kereskedelmi partnerek csatlakozásával, a gyártás fejlesztésével a Csinta termékek a cég saját webshopján túl más webáruházak és országos áruházláncok kínálatában is megjelentek egészséges, minőségi és sokoldalú alternatívát kínálva a snack terméket kereső fogyasztóknak.

Az eredeti Csinta választék elsősorban a gyerekek kedvence. Redő Péter maximalizmusával magyarázza, hogy a termékkínálat bővítése egészen 2023 karácsonyáig váratott magára. Ekkor léptek piacra a gyümölcslapok meggyes, sárgabarackos és gyömbéres ízben kapható, csokoládés változatával, hogy a felnőtt gourmet közönséget is elvarázsolják valami különlegessel – ismét a közös innováció jegyében.

– A csúcsminőségű étcsokoládét és tejcsokoládét a Harrer Csokoládéműhely, a nemzetközi versenyek sokszoros díjazottja készíti, a szintén innovatív csomagolást pedig grafikus partnerünk, a Carbon Group Communication tervezte – mondta Redő Péter. – A csomagolásban egy-egy ismert gondolkodótól vett idézet is szerepel, hogy a gyümölcs és a csokoládé találkozása, természetes harmóniája az érzékeken túl a szellemnek is élményt szerezzen, új ötleteket inspiráljon.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének Elnöke az innovációs díj átadásakor elmondta, hogy nagy öröm olyan hazai vállalkozásokat látni, amelyek képesek a megszokott kereteken túl gondolkodni, tervezni, terméket fejleszteni, és kitartóan próbálják maguk körül jobbá tenni a világot.

Az értékteremtésre és az együttműködésre összpontosító Aloha Kft. ügyvezetője elárulta, hogy ennek jegyében hamarosan újabb fejlesztések is megjelennek saját kínálatukban – és az együttműködések eredeményeként más cégek kínálatában is.

Nápolyikról és ostyákról

Fagyizás közben a tölcsérbe harapva aligha gondol bárki áldozatra, pedig az ostya neve a latin hostiából ered, és maga a termék is a vallási szertartás világából került az édesszájúak tányérjára. Kevéssé ismert tény az is, hogy az ostyalapokból készülő nápolyi szelet sem a névadó olasz városból származik, hanem bécsi cukrász fejéből pattant ki – ráadásul a nyomok ebben a történetben is az ókori görögökhöz vezetnek.

A meleg időt jól viselő, útközben is könnyen fogyasztható ostya és nápolyi a nassolni vágyók nagy nyári kedvence. A sok más édességhez képest jellemzően alacsonyabb cukor- és energiatartalmuk, megfizethető áruk és széles választékuk miatt is népszerű termékek piaca – amely napjainkban korántsem kihívásmentes – ígéretes növekedés elé néz, mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a szervezet idényindító kerekasztal-beszélgetésén, amely a trendek áttekintése mellett a hazai és nemzetközi szereplők legfrissebb innovációiból is ízelítőt adott.

Európában és Észak-Amerikában fogy a legtöbb ostya és keksz, a Maximize Market Research jelentése (Wafer Biscuits Market – Industry Analysis and Forecast, 2022-2029) szerint a két térség 2021-ben a teljes, 100,92 milliárd dolláros globális piac mintegy háromnegyedét adta. Az elemző szerint a termékkategória piacmérete 2029-ig évente átlagosan 2,9 százalékkal fog bővülni, így az évtized végére eléri a 126,85 milliárd dollárt.

Nagy szelet a piacból

A hazai piacon az ostya és a keksz termékkör 55 milliárd forintos szegmensének részesedése megközelíti a piac negyedét, a fagylalt 56,5 milliárd forintos szelete után a második legnagyobb – mondta nyitó előadásában Sánta Sándor. A siker titka a hagyomány és az újítás vegyítésében rejlik. Az ostya termékek és a nápolyi szeletek gyártói az eredeti alapok megtartásával folyamatosan fejlesztik kínálatukat, így mindig alkalmazkodnak a fogyasztók változó ízléséhez és preferenciáihoz.

Miközben a nagy klasszikusok, a kakaós-mogyorós nápolyik, a hagyományos tölcsérek és ostyarudak népszerűsége töretlen, a vásárlók növekvő egészségtudatosságát és ínyencségét jelzi egyrészt a teljes kiőrlésű lisztekből, illetve alternatív összetevőkből készülő, vegán és gluténmentes változatok, falatnyi méretben csomagolt szeletek keresettsége, másrészt a prémium kategóriás alapanyagokat – például extra csokoládét, pekándiót, liofilizált gyümölcsöket – felvonultató és különleges ízkombinációkat kínáló termékek növekvő forgalma.

Iparágunk ugyanakkor olyan kihívásokkal szembesül, mint a kiterjesztett gyártói felelősséget érvényesítő EPR-díj mértéke, a népegészségügyi termékadóval, a NETA-val járó adminisztráció terhe és az adó egyes termékkörökben tapasztalható halmozódása. Szektorunkat is sújtja az általános szakemberhiány, a munkaerő-toborzás nehézsége csakúgy, mint a KKV-finanszírozás, a pályázati kifizetések elmaradása, miközben a kiskereskedelmi forgalom közel 13 százalékos csökkenéséhez közelítő, 10 százalékot meghaladó visszaesést látunk, mondta az elnök.

Bár az év második felében a fogyasztás tovább csökkenhet, a Magyar Édességgyártók Szövetsége reméli, hogy a negatív trend előbb-utóbb megáll.

Miután észrevételeit jelezte, a szervezet a NETA-halmozódás megszüntetésében és az EPR-díj mérséklésben, további racionalizálásban és az adminisztrációs teher csökkentésben bízik. Az alapanyagok és az energia stabilizálódó ára mellett erre is szükség lenne a hazai édességgyártók versenyképességének növeléséhez, a szektort nehéz körülmények között is jellemző fejlesztés és újítás folytatásához.

Ostyalapok innovációra töltve

A görögök már az ókorban készítettek lisztből és vízből lapos süteményeket (obelios), amelyeket két fémlap között, nyílt tűzön sütöttek. Receptjüket és módszerüket – amely a középkorban már Európa-szerte ismert volt – belga, francia és holland cukrászok fejlesztették tovább, így a vallási szertartásokhoz készülő ostya (wafer) mellett megjelent a nagyobb nedvességtartalmú és puhább, mély rácsmintázatú waffle (gofri) is. Az ostyák méretre vágása után maradó széleket a ministránsok csokoládéval vagy karamellel édesítve fogyasztották. A bécsi Oscar Pischingernek ez adhatott ihletet, hogy az 1880-as években megalkossa a róla elnevezett, ostyából készült tortát, amely máig népszerű desszert Közép-Európában, mutatott rá történeti áttekintésében a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.

Bár az édes ostya az olasz tartományokban a kora középkorban megjelent (pizelle), a közhiedelemmel ellentétben a nápolyi sem olasz találmány. Eredete Josef Manner (1865-1947) osztrák cukrászhoz fűződik, aki a róla elnevezett ostyás szelet töltelékéhez kiváló minőségű olasz mogyorót használt, és ezt az új édesség népszerűsítéséhez külön kiemelte. A hivatalos keresztapa azonban a német Bahlsen édességgyártó vállalat lett, amely 1940-ben forgalomba hozott, mogyoróízű ostyakekszének a nápolyi eredet tiszteletére a Napolitaner nevet adta.

Az évszázadokon, sőt évezredeken átívelő ostyás innováció ma is töretlen, amit a kerekasztal három hazai vendége is illusztrált előadásában.

Ha a Bakery World Hungary neve sokak fülében nem cseng ismerősen, termékei a fogyasztók annál szélesebb köréhez jutnak el, mivel a cég saját márkás fagylaltostyákkal, natúr, mártott és töltött ostyarudakkal, belga gofrikkal, valamint újdonságként karamell és spekuláciusz kekszekkel szolgálja ki ügyfeleit – mondta Sárközi Márton ügyvezető igazgató. A fejlesztések irányát ezen a palettán a minőségi csokibevonatok előtérbe kerülése, a kekszek falatnyi méretű kiszerelése mellett a hagyományt újítással ötvöző Utast Ellátó édességek reneszánsza mutatja.  

A családi vállalkozásból 42 év alatt meghatározó piaci szereplővé növekvő Urban Édesipari Kft. folyamatosan beruház a gyártási technológia fejlesztésébe. Két termelőcsarnokában a puszedlik és teasütemények mellett óránként 3 ezer kilogramm nápolyi készül, gépsorai a párnatasakos és vödrös csomagolás mellett állótasakos, szeletes és tömbös csomagolásra, valamint egy terméken belüli eltérő krémezésre és ostyavastagság kezelésére is alkalmasak. Idén a cég harmadik csarnokában is megkezdi a termelést, és a prémium kategóriás termékek csomagolása után a vödrös termékcímkéket is megújítja az egységes céglogó alatt. A környezetvédelemre, például a hulladékhő visszanyerésére és helyszíni szennyvíztisztításra, a csomagolóanyag csökkentésére is gondot fordító cég célja, hogy öt éven belül régiós szinten is a piac élvonalába kerüljön, mondta Hullmann Viktória kereskedelmi igazgató.

A Mondelez Hungária Kft. a csokoládés szeletek, valamint a csoki és egyéb szeletek alszegmensében egyaránt piacvezető 33, illetve 40 százalékos részesedésével, míg az ostyaszeletek alszegmensében 23 százalékos részesedéssel a dobogó harmadik fokán áll, mondta Nagyidai Krisztina, a hazai leányvállalat márkamenedzsere. A közkedvelt nemzetközi és hazai márkákat kínáló szállító az egészséges nassolásra és a fenntartható termesztésre, gyártásra egyaránt hangsúlyt helyez, és fogyasztói igényekre válaszolva a még mindig vezető alapízeken túl fehércsokis, kókuszos, vaníliás és karamellás ízek felé nyit. További újdonság, hogy a Milka Waffelini termékek hamarosan megújuló csomagolása mellett az idén 70 éves Sport szelet is új mezben ünnepelhet.