Magyarországon a csokoládégyártás a Trianon után indult. Az úttörők között olyan neves cukrászok voltak, mint pl. a híres Gerbeaud vagy Koestlin Lajos vagy említhetnénk Hauer-t is, akik zömmel félig cukrászok voltak, félig iparosok. Ők formáltak először marcipán figurákat, majd a csokoládéból figurákat, melyeket kézzel készítettek.

A csokoládéfigurák üreges testének elkészítéséhez a régi idők cukrászai a centrifugális erőt használták ki: egy formába kevés csokoládét öntöttek, lezárták, és alaposan megforgatták. Amennyiben sikerült eltalálni a fordulatszámot és a mennyiséget, a csokoládémassza belülről teljesen beborította a formát. A lehűtött fél csokládé figurákat csokoládétestek peremének felmelegítésével „ragasztották össze,majd kézzel színes alufóliába csomagolták.

Ma a csokoládé nyuszit nagyipari eljárással készítik, annyi különbséggel, hogy a nagykapacitású üreges figuragyártó berendezéssel a figurák negatívját két fél formából illesztik össze .Az egyikbe beadagolják a szükséges mennyiségű csokoládét,majd ráhelyezve a másik félformát összezárják őket. Ezután ráhelyezik a forgatóra, amelyen mágnes rögzíti össze a félformákat. A forgató két egymásra merőleges tengely körül forog ,és még rázatás is elősegíti a csokoládé egyenletes eloszlását. A csokoládé kéreg megszilárdítása hűtőben folytatódik , majd a félformákat szétnyitják,a kész figura kivehető

A II. világháborút követően a gyártáshoz szükséges alapanyagok beszerzése igen nehéz volt, ezért a csokoládégyártás fejlődése is lelassult, és csak később a ’60-as években indult újra a fejlődés.
A ’70 évektől kezdve a csomagolóipar ugrásszerű fejlődésének köszönhetően alkalmazták az alufóliára történő nyomás technikáját, így akkor már kaphatóak voltak a színes csomagolással rendelkező szezonális termékek.

A húsvéti talán az egyik leggazdagabb és legsokrétűbb szimbólumrendszerrel rendelkező ünnepünk. A húsvéti szimbólumok széles tárházában ma már szinte szétválaszthatatlanul kapcsolódnak össze a zsidó és a keresztény hagyományok, valamint a pogány mondavilág szimbólumai, amelyek a húsvéti szezon közkedvelt csokoládé figuráiban is testet öltenek.

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvétban, a zsidó-keresztény kultúrkör egyik legnagyobb ünnepében, alighanem egy termékenységi ünnep maradványai és egy tavaszünnep, Európában pedig egy germán istennő kultuszának és pogány hiedelmeknek a keveredése figyelhető meg. A húsvét időpontja részben talán történeti okokból esik a tavaszi napéjegyenlőséghez közel, azt ugyanis a niceai zsinat helyezte erre az időpontra, a zsinat előtt is ugyanis tavasszal tartották ezt az ünnepet, minthogy Jézus halála a zsidó húsvéthoz esett közel.

A zsidó húsvét

Márpedig a zsidó húsvétot, a pészachot Niszán hónapban tartották, amikor a vallásos emberek Jeruzsálembe zarándokoltak. A pészach Niszán hónapban, vagyis tavasz elején volt alighanem, a vallásos évkezdetet jelölte a közel-keleti népnél. A zsidó húsvét, amely a Kr. e. 9. században eredetileg aratóünnep volt, bárányáldozathoz is kapcsolódott. A Közel-Keleten már március végén, áprilisban lehet aratni, az aratás végét pedig hét héttel később a pünkösdi ünnep őrizte, amelyet a keresztények szintén zsidó hagyományokra alapozva vettek át. A pészach jelenleg az Egyiptomból való kivonulás emléknapja.

Pogány elemek az ünnepi körben

Így tehát maga a zsidó pészach, ezáltal pedig áttételesen a keresztény húsvét is termékenységi ünnepekhez kapcsolódott, még inkább így van ez a keresztény Európában, ahol a zsidó-keresztény hagyományok minden bizonnyal szintén ősi pogány rítusokkal keverednek. E pogány rítusokat igen nehéz pontosan azonosítani, hiszen időnként a kereszténység magába olvasztotta a pogány tradíciókat és azokat keresztény köntösbe öltöztette.

A húsvéti bárány szimbóluma

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthető, hogy az újszövetségi könyvek már Isten bárányának nevezik őt, az ószövetségi előképekre támaszkodva. Az Isten báránya ábrázolások a középkortól kezdve igen elterjedtek voltak az egyházi és világi építmények, pecsétek és egyéb tárgyak díszítményeiként. A húsvéti bárány a fegyvertelenség szimbóluma.

Egy germán istennő és a húsvéti nyúl kultusza

A germán, tehát a kereszténytől eltérő hagyományok élnek tovább a német Ostern, illetve az angol Easter elnevezésekben, amelyek a húsvétot jelentik a két nép körében. Ez az elnevezés egy Ostara nevű germán istennőre vezethető vissza, aki a mitológia szerint a hajnalpír, a tavasz és a termékenység úrnője volt, s ünnepe szintén a tavaszi napéjegyenlőség környékére esett, akárcsak a húsvét! Ostara istennőt gyakran ábrázolták nyúl fejjel vagy a lábainál nyulakkal.

A szapora nyúl és a termékenységi kultuszok kapcsolata nem szorul magyarázatra, ugyanakkor ez a kapcsolat nagyrészt tisztázatlan eredetű.

A húsvéti nyulakról az első források csak 1678 környékén emlékeznek meg Németország területén, kiemelve azt, hogy a német protestánsok nyulat fogyasztottak annak érdekében, hogy ne kelljen végigéhezni a katolikus hagyomány szerinti nagyhetet.

A tojás kultusza és szimbolikája

A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenek előtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. Már a 13. századból is vannak írásos emlékeink a tojás festéséről, de a „húsvéti tojást” először csak 1615-ben Strassburgban említik írásos emlékek.

A tojások eredetileg egyszínűek voltak. Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt és csak a 17. században kezdték többszínűvé festeni, illetve különféle mintákkal ellátni a tojásokat. Érdekesség, hogy hímes, azaz a maiakhoz hasonlóan díszített tojásokat Magyarország területén már avarkori sírokban is találtak a régészek.

Ostara kultuszához is kapcsolódnak a tojások. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat.

A tojást tojó nyúl képe az 1700-as években az Egyesült Államokban is megjelenik. A pennsylvaniai holland telepesek az „Osterhase” vagy „Oschter Haws” (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. Az ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba.

Madárfészek ajándékba

A húsvéti ajándékozás szokása is régi. Húsvéti kosarakat tojással, kiscsirkével, nyúllal már a régiek is ajándékoztak egymásnak. Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hat hetét egy napos itáliai szigeten töltötte. A szigeten csak apró állatok laktak, és így társa a legenda szerint csak egy apró nyúl volt, aki madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki. Ezzel fejezte ki Szent Ferencnek a sziget lakóinak szeretetét.

A húsvéti kosár később már gallyakból és levelekből készült, ma pedig már szalmából vagy gyékénykosárból, fűvel bélelve. A kosárba a finomságokat a nyuszi hozza, így a hímes tojást is. Édességeket csak a tizennyolcadik század végétől találunk a kosarakban. Kiscsirkét, kisnyulat azért ajándékoznak húsvétkor, mert ezek már az új évben született jövevények, így az újjászületést szimbolizálják.

Mi a különbség a fekete és a fehér csokoládé között?

A csokoládé édes, barna, kellemesen olvad a szájban… A fehér csokoládé édes, vajszínű, kellemesen olvad a szájban… Tényleg csak a szín az egyetlen különbség a kétféle nyalánkság között? Nem minden arany, ami fénylik, és nem minden csoki csoki, amit annak gondolunk. Hogy is van ez?

A fehér csokoládé rokona, de nem „vérrokona” a „fekete” (vagy barna, keserű) csokoládénak. A legfőbb eltérés az összetevőik között található. Nézzük sorra, miben is!

A csokoládék között is tegyünk különbséget az étcsokoládé és a tejcsokoládé között

Az étcsokoládé cukor, kakaóvaj, kakaóoldat és esetleg a vanília keveréke. A tejcsokoládé esetében ehhez még hozzátesznek tejet vagy tejport. Ahhoz, hogy egy csokoládé kiérdemelje a „fekete” minősítést, legalább 43%-nyi kakaóból kell készülnie. Minél magasabb ez az arány, a csokoládé annál „keserűbb”. A fehér „csokoládéból” ezzel ellentétben hiányzik a kakaó, vagyis a szabvány szerint nem is nevezhető csokoládénak. Nemcsak a színe más, hanem a kakaó előnyös tulajdonságait sem élvezhetjük a fehér csemege fogyasztásakor.

Ez természetesen nem von le az értékéből semmit, azonban ez esetben is fontos odafigyelni a mértékletességre, hiszen a fehércsokoládé valamennyivel több energiát tartalmaz a keserű csokinál. A hozzáadott tejpor viszont nagyobb mennyiségű kalciumbevitelt tesz lehetővé (270 mg-ot egy táblában), amely a tejcsokoládéra szintén igaz. Kalciumpótlásra, -kiegészítésre természetesen továbbra is a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása a legmegfelelőbb megoldás.

Tej- vagy tejportartalmánál fogva a fehércsokoládé koleszterint is tartalmaz, a jó minőségű étcsokoládé viszont nem, így ezáltal is védi a szívünk és érrendszerünk épségét, egészségét.
A fehércsokoládét ugyanúgy fel lehet használni édességek készítésére:

• mártogathatunk bele friss idénygyümölcsöket,
• zabpelyhes kekszet,
• díszíthetjük vele a gyümölcsös túrótortát
• ízesíthetjük vele teljes kiőrlésű lisztből készült muffint és a sor még hosszan folytatható.

Minden, ami szem-, szájnak ingere és csokoládéból, csokoládéval elkészíthető, az a legtöbb esetben fehércsokoládéval is elképzelhető, megvásárolható. Természetesen, ha egy igazán sűrű, krémes és aranybarna forró csokoládéra vagy testet-lelket melengető kakaóra éhezünk, nehezen helyettesíthetjük a fehér „rokonával”. A fehércsoki viszont változatosabbá, különlegesebbé teheti a desszerteket, akár a jégkrémeket is.

Ha szeretnénk az élvezetek mellett az egészségünkre is áldozni, válasszuk az étcsokoládét és elégedjünk meg alkalmanként csupán néhány kockával. Sokan idegenkednek a keserűbb ízétől, azonban a csokoládéval összefüggésben említett és sokat kutatott jótékony összetevők az étcsokoládéban koncentráltabb formában találhatóak meg benne, valamint kevesebb cukrot, ezáltal kevesebb energiát tartalmaz.

Édes érdekességek

Egy jó keserűcsokoládéhoz ugyanúgy szelektálják a kakaókat, mint jó borhoz a szőlőt, s közel annyi különböző aromamolekula is van benne, mint egy jó vörösborban. Hasonló kóstolási tapasztalat szükséges ahhoz is, ha valaki igazán jó csokoládészakértő szeretne lenni.
A csokoládé a kozmetikában is nagyon hasznos: fehérjéi élénkítik a bőr mikrokeringését, polifenoljai pedig segítenek a ráncok elleni harcban. Egyre népszerűbb kényeztető, bőrszépítő masszázsok, krémek alapanyagaként.
A csokoládé alapanyagát, a kakaót évszázadok óta misztikus varázsszerként tisztelik, gyógyszerként épp úgy használták, mint fizetőeszközként.

Schmidt Judit