Egyéb

Gyümölcsöző közös innováció a Csintával

A Magyar Édességgyártók Szövetsége Édesség Innovációs Díját adták át május 23-án a Csinta csakgyümölcs snack gyártójának a szárított gyümölcslapok új, csokoládés családjáért. A minden ízükben mai korszellemet idéző termékek történetéről és a további tervekről Redő Pétert, a pomázi Aloha Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége minden évben hazai vállalkozók munkáját ismeri el a díjjal, akik a tradíciót az innovációval ötvözve az édességkészítés legjobb hagyományait őrző, ugyanakkor napjaink kihívásaira válaszoló terméket fejlesztettek a megelőző évben.

A szárított gyümölcslapok ötlete tíz évvel ezelőtt született az akkoriban nyers vegán étrendet követő Redő család konyhájában, ahol a gyümölcsök, zöldségek és más, természetes hozzávalók változatos elkészítési módjait ízlelgették naponta. Így tettek próbát szilvapép vékony rétegének lassú szárításával is, és az eredmény, a gyümölcs ízét magába sűrítő lap akkora sikert aratott, hogy a gyerekek iskolai rendezvényére, egy adventi vásárra is vittek kóstolót.

– A fogadtatás olyan lelkes volt nemcsak a diákok, hanem szüleik részéről is, hogy az ötlet továbbfejlesztésébe fogtunk – mondta Redő Péter. – Pontosabban az innováció első hullámában olyan sok ötletet valósítottunk meg, hogy a termékválasztékot szűkíteniük kellett.

A Csinta gyümölcslapok a kezdetekben kizárólag biogazdaságban termesztett gyümölcsök alacsony hőfokon történő, lassú szárításával készültek. Mára a választék tízféle gyümölcsre bővült, és jelenleg ennek fele készül bio minősítésű alapanyagból. Az időigényes eljárással a vállalkozás kisebb mennyiségben, de a legmagasabb minőségben állítja elő termékeit. A lapok alma- és más gyümölcspépek megszárításával készülnek – kizárólag azok természetes formájában, semmilyen ipari eljárással készülő adalékot, még természetes adalékot, például kivonatot vagy pektint sem használnak.

Míg kezdetben a lapokból készítettek pikáns ízesítésű – csilis és fokhagymás változatot –, illetve szárított gyümölcsökkel töltött tölcséreket is, amelyek rajongókra találtak, azokat ki kellett venniük a kínálatból, mert eleve szűk piacot tudtak velük megcélozni, vagy munkaigényes előállításuk költsége nem térült meg.

A közös innováció jegyében, barátok befektetői közreműködésével és munkájával, majd új munkatársak és kereskedelmi partnerek csatlakozásával, a gyártás fejlesztésével a Csinta termékek a cég saját webshopján túl más webáruházak és országos áruházláncok kínálatában is megjelentek egészséges, minőségi és sokoldalú alternatívát kínálva a snack terméket kereső fogyasztóknak.

Az eredeti Csinta választék elsősorban a gyerekek kedvence. Redő Péter maximalizmusával magyarázza, hogy a termékkínálat bővítése egészen 2023 karácsonyáig váratott magára. Ekkor léptek piacra a gyümölcslapok meggyes, sárgabarackos és gyömbéres ízben kapható, csokoládés változatával, hogy a felnőtt gourmet közönséget is elvarázsolják valami különlegessel – ismét a közös innováció jegyében.

– A csúcsminőségű étcsokoládét és tejcsokoládét a Harrer Csokoládéműhely, a nemzetközi versenyek sokszoros díjazottja készíti, a szintén innovatív csomagolást pedig grafikus partnerünk, a Carbon Group Communication tervezte – mondta Redő Péter. – A csomagolásban egy-egy ismert gondolkodótól vett idézet is szerepel, hogy a gyümölcs és a csokoládé találkozása, természetes harmóniája az érzékeken túl a szellemnek is élményt szerezzen, új ötleteket inspiráljon.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének Elnöke az innovációs díj átadásakor elmondta, hogy nagy öröm olyan hazai vállalkozásokat látni, amelyek képesek a megszokott kereteken túl gondolkodni, tervezni, terméket fejleszteni, és kitartóan próbálják maguk körül jobbá tenni a világot.

Az értékteremtésre és az együttműködésre összpontosító Aloha Kft. ügyvezetője elárulta, hogy ennek jegyében hamarosan újabb fejlesztések is megjelennek saját kínálatukban – és az együttműködések eredeményeként más cégek kínálatában is.

Az energiaárak nem kímélik a csokoládét, kekszet, ostyát, ropit, csipszet sem

A Magyar Édességgyártók Szövetsége az európai édesipari szövetséggel, a CAOBISCO-val közösen felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaválság jelentős hatást gyakorol az édességgyártókra. Az EU 27 tagjának állam- és kormányfői október 20-21-i találkozójukon állapodhatnak meg arról, hogyan lehetne csökkenteni a földgáz árát, és ez létfontosságú az édességgyártás számára is.

Az európai édesipar 12.000 vállalatot jelent, ezek 99%-a KKV és 225.000 embert foglalkoztatnak. Európa évi közel 15 millió tonna csokoládét, kekszet és ropogtatnivalót termel 60 milliárd Euró értékben. Ezzel az édesipar Európa egyik legdinamikusabb és legnagyobb gyártó és exportáló ágazatai közé tartozik, amely egyaránt épít a hagyományokra és az innovációra. E mellett nagy mértékben hozzájárul a helyi közösségekhez megmaradásához és fejlődéséhez is. Hazánkban az édesség szakágazat mintegy 250 vállalatot vonultat fel, közel 5 ezer alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele évi 230 milliárd, nyeresége 9 milliárd forint körül alakul.

Az édesipar képviselői támogatják az energiaellátás diverzifikálását és stabilizálását, az energiatermelés fejlesztését, az energiaárak csökkentését és kiszámíthatóság biztosítását.

Az édesiparban különösen a rendkívül energiaigényes sütési, melegítési és mélyhűtési folyamatok nem nélkülözhetik a megbízható és megfizethető energiaellátást. A cégek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek sem kezelni, sem egyszerűen tovább hárítani vásárlóikra a szárnyaló energiaárakat. Különösen a földgáz és a villamos energia ára veszélyezteti a termelést, így azt a képességet is, hogy megakadások nélkül, továbbra is szállítsák a keresett termékeket a fogyasztóknak. 

Az energián felül a csomagolás, szállítás, munkaerő, gépek, alkatrészek és az alapvető nyersanyagok költségei is emelkedtek Jellemző példa a cukor, a dextróz, a glükóz vagy az izoglükóz árának emelkedése, ráadásul ezekből a cukor termékekből a szállítás is akadozik a szűkös készletek miatt. Ha nincs cukor, akkor gyártás sincs. Az energia árak és az ellátási gondok miatt hamarosan sok édesipari cég kerülhet nehéz döntés elé: ideiglenesen leállítsák vagy csökkentsék a termelésüket, vagy termékeket vonjanak ki a gyártásból ezen a télen.

Az édesipar további fejlődéséhez, az export teljesítmény, a lakossági ellátás, az üzemek és a munkahelyek megtartása érdekében az iparág a legfontosabbaknak az energiastabilitás és árstabilitás megteremtését tartja, és bízik az október 20-21-i találkozó eredményeiben. 

Forró nyarunk a jégkrémmel

Alig tért magához a pandémia éveiben megtorpanó jégkrémpiac, máris újabb, még komplexebb krízissel kell megküzdenie, mutatott rá a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Bár az egyre hosszabb és forróbb nyarak miatt a forgalom várhatóan növekedni fog, az energia- és klímaválság, a geopolitikai konfliktusok, az akadozó ellátás, a minden jégkrémre, így a cukormentesre is kivetett NETA és a forintgyengülés következtében elszálló árak miatt a jégkrémválaszték szűkülhet, az innováció pedig lassulhat.

A jégkrémben benne van az egész világ, az élvezeti értéket nagyban befolyásoló, szilárd jégkristályoktól kezdve a zsírcseppeken és a folyékony összetevőkön át a gáznemű légbuborékokig az összes halmazállapotot felvonultatja – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a szervezet jégkrémpiaci trendeket ismertető, nyári sajtótájékoztatóján. Meglehet, a hűsítő édesség csábításának ezért nem tudunk ellenállni idestova száz éve. 

Kifejezetten impulzív termékkategóriáról beszélünk ugyanakkor, amelynek értékesítésében megkerülhetetlen az eladóhelyi jelenlét, kulcsfontosságú a fizikai láthatóság. Nem véletlen, hogy a világjárvány elmúlt két évében az eladások átmeneti megtorpanást mutattak. A világszinten mintegy 70 milliárd dollár értékű jégkrémpiac egyébként évente átlagosan 5 százalékkal bővül, a 230-250 milliárd forint méretű, hazai édességpiacon pedig 17 százalékos részesedésével a harmadik legnagyobb szegmensnek számít.

Ízlések és pofonok 

Eléggé konzervatív a jégkrémfogyasztók ízlése mind a nemzetközi, mind a hazai piacon. Világszinten változatlanul a vanília a nyerő íz, amelyet a csokoládé és a gyümölcs követ a dobogón. A vásárlók a hagyományos jégkrémeket keresik, hazavihető, dobozos kiszerelésben, de a leggyorsabban a kézműves termékek szegmense bővül. Növekszik ugyan a mentes jégkrémek forgalma is, de piaci szeletük nem számottevő.

A magyarok kedvence a csokoládé, de az alapízek, a vanília és az eper mellett a hazai fogyasztók keresik a különlegességeket is, legutóbb a sós karamell aratott körükben nagy sikert. Bár az eladások több mint 95 százalékát továbbra is a hagyományos termékek forgalma teszi ki, az itthoni piacot íz, formátum, méret és csomagolás tekintetében egyaránt növekvő változatosság színesíti. 

A legkeresettebbek a 100-249 milliliteres jégkrémek, amelyek a piac 30 százalékát adják, de terjed a multipack (már a forgalom 21 százaléka) és a „pint poharas” kiszerelés is, a hazavihető, dobozos csomagolás részesedése pedig már eléri a 48 százalékot. Erős ugyan a nagy gyártók jelenléte, a saját márkás termékek forgalma mostanra mégis elérte az eladások 40 százalékát – a fogyasztók konzervatívabb ízlése így meglepő márkahűtlenséggel társul.    

A mélyhűtés miatt azonban a jégkrém raktározása és szállítása is fokozottan energiaigényes, ami a klímaválságban eleve komoly kihívást jelent, és a helyzetet az üzemanyag, a tengeri és a közúti szállítás, valamint az alap- és csomagolóanyagok euróban számolt – növekvő infláció és forintgyengülés miatt elszálló – ára drámai módon súlyosbítja. Az élelmiszeripar egészében a drágulás mértéke már az 50-100 százalékot is meghaladja, de a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarok miatt az édesség- és jégkrémgyártók az olyan, klímaváltozás miatt veszélyeztetett alapanyagok beszerzésével is küzdenek, mint a kakaó, a kávé és a vanília.

Beszerzési áraikat éves alapon összehasonlítva a hazai jégkrémgyártók még ennél is nagyobb arányú áremelkedést tapasztalnak – mondta előadásában Tischer Thomas, a környei Gelato Italiano fejlesztési igazgatója. A vizet megkötő, így a jégkristályok keletkezését stabilizátorként segítő szentjánoskenyérmag-liszt most például 600 százalékkal többe kerül, de már szinte minden alap- és csomagolóanyagért 100-170 százalékkal többet fizet a cég. 

A kihívásokra a gyártó idén eddig azzal válaszolt, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően év közben is árat emelt, a termelés volumenét nem növelte az idény kezdetére, hogy kisebb létszámra, kevesebb külső raktár- és szállítási kapacitásra legyen szüksége, valamint alap- és csomagolóanyagot is csak azonnali fizetést vállaló ügyfelek már meglévő megrendeléseire szerez be, mondta az ügyvezető. A teljesítés átfutása ennek következtében lassul, de a kedvezőtlen folyamatok jövőre már olyan drasztikus jégkrémdráguláshoz vezethetnek, hogy csökkenni fog a kereslet, és a gyártók kénytelenek lesznek termékkínálatukat is szűkíteni, tervezett fejlesztéseiket pedig elhalasztani. 

A paradicsom íze

Hab a tortán, hogy piaci anomáliák következtében Európában cukorhiány is kialakulhat. Évi 16,5 millió tonna cukrot felhasználó régiónkban a fogyasztás 70 százaléka az élelmiszeriparhoz, 15 ezer vállalathoz köthető, amelyek összesen 700 ezer embernek adnak munkát, mondta Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A Kereskedelmi Világszervezet intervenciója és az Európai Unió cukorpiaci rendtartása nyomán 2006 és 2017 között csaknem felére csökkent az európai cukorgyárak száma és termelése, térségünk így exportőrből importőrré vált. Több más tényező – a fogyó répaültetvények, a klímakrízis, a növénybetegségek, a répa és a kukorica hozamcsökkenése – is közrejátszik abban, hogy a cukor és az izoglükóz (kukoricaszirup) kínálata egyre kisebb, miközben a behozatal a magas vámok és a szűkös kvóták miatt akadozik. 

Biztató fejlemények is akadnak azért a piacon. Tischer Thomas például kiemelte, hogy a cukrászdák és éttermek újra rendelni kezdték a gasztronómiai jégkrém-termékeket, amelyek forgalma a járványhelyzetben megszenvedte a lezárásokat. A Gelato Italiano ezért a mostani nehézségek ellenére sem mond le teljesen az innovációról, és a cukormentes termékek kínálatának bővítésére készül. 

Előadásában Sánta Sándor is ízelítőt adott a jégkrémpiaci újításokból. A gyártók például olvadásmentes, színváltoztató és sötétben világító termékeken dolgoznak, valamint „jégkrém a jégkrémben” kombinációt fejlesztenek, amely jeges mikrogömbökből szájban kiolvadó, második ízzel lepi meg a fogyasztót. A palettán továbbá olyan izgalmas ízek is megjelenhetnek, mint a paradicsom.

Az Egyesült Államokban 1923-ban szabadalmaztatott jégkrém története során átvészelt már néhány válságot – mint arra Bobay István, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológus-történésze a sajtótájékoztatón rámutatott. A mostani helyzetben azonban úgy tűnik, lesz még pár forró nyarunk, mielőtt belekóstolhatunk a paradicsomos jégkrémbe.

Adatforrások: Magyar Édességgyártók Szövetsége, Európai Édességgyártók Szövetsége (CAOBISCO), Német Édességgyártók Szövetsége (BDSI), Európai Cukorfelhasználók Szövetsége (CIUS), Nielsen IQ, Allied Market Research

##