Intődy Gábor

Csokinyúl van, de a müzli, keksz, snack a sláger idén

A magyar piacon évente körülbelül 5 milliárd forint értékben 800 tonna húsvéti édesség fogy, elsősorban csokinyúl és csokitojás. Az elmúlt években mindig nőtt a húsvéti édességpiac, és 2017-2018 között különösen nagy ugrás, 10%-os forgalombővülés történt. Ez elsősorban a magasabb minőségre váltásból fakadt, nem a tonnák száma gyarapodott ilyen mértékben.

Hiány idén semmiképpen nem lesz húsvéti édességből, mert a kereskedők már jóval a vészhelyzet kihirdetése előtt feltöltötték raktáraikat és polcaikat a szokásos mennyiségből, így nem kel attól tartani, hogy valaki lemarad a csokinyúlról, csokitojásról, vagy más húsvéti finomságról, akár hazait, akár importot választ.

Ebben az évben a Magyar Édességgyártók Szövetsége a húsvéti édességfogyasztás csökkenését valószínűsíti, mert felmérések szerint a jelenlegi helyzetben a liszt, olaj, rizs és a konzerv a legnépszerűbb termék, amelyekre akár a szokásos kiadások dupláját is elköltötték – elköltik a vásárlók.

Valószínűleg nem ez lesz az édességgyártók legjobb éve, mondja Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, és hozzáteszi, hogy reményei szerint jövőre már más viszonyok között ünneplejük a húsvétot.

Várható, hogy húsvéti élelmiszervásárlásra szánt összegek részben eltérültek, továbbá tartalékképzésre is komolyabb lehet a motiváció, mint korábban. Az export most sok irányban korlátozott, vagy egyenesen lehetetlen. A piaci kereslet csökkenésének, negatív hatásainak elsősorban a hazai kis- és középvállalatok kitettek, ezért mind számukra, mind munkatársaik számára elsődleges a cégek életben tartása, a munkahelyek megőrzése, annál is inkább, mert a minél zökkentőmentesebb újraindulás a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen.

A leginkább negatív hatásokkal a csokoládé, az impulzus termékek, az exkluzív és exkluzív csatornákon (például belvárosokban, repülőtereken, kávéházakban) értékesített különleges édességek esetén kell számolni, itt a visszaesés terméktől függően a 10 – 70 %-ot is elérheti. Számos kis és közepes magyar cég fókuszál ilyen jellegű termékekre, ezért az ő megsegítésük létfontosságú.

A snack-ek és chipsek piaca stabil. A müzlik, gabonapelyhek és funkcionális szeletek iránt erőteljesen nőtt az érdeklődés A Cerbona székesfehérvári üzemében például új dolgozók felvételével és az üzemidő megnyújtásával reagálnak a megnövekedett igényekre. Keksz fronton is a kereslet növekedéséről számoltak be tagjaink. A kekszeknél jelenleg az is nagy előnyt jelent, hogy az alapanyagok döntő része hazai, ezért itt a szállításból adódó nehézségekkel kevésbé kell számolni, de az export ebben az esetben is nehezített pálya.

Az élelmiszer és ezen belül az édességfogyasztás masszív trendjei remélhetően nem változnak hosszú távon. A minőségi édesség keresése, a tömegében kevesebb, de magasabb értékű termékek vásárlása minden bizonnyal folytatódik ahogy a helyükre kerülnek majd a dolgok.

Az élelmiszerek szerepe ezekben a nehéz időkben amúgy is nagyon felértékelődik, akárcsak azoké a pillanatoké, amikor egy kicsit megfeledkezhetünk a problémákról, és megajándékozzuk a hozzánk közel állókat, vagy saját magunkat.

A Szövetség hangsúlyozza, hogy az édességtermelésben is rendületlenül dolgoznak az üzemekben: édességgyártók, szalagmunkások, műszerészek, minőségellenőrök és sokan mások gondoskodnak arról nap mint nap bejárva, hogy folyamatos legyen a gyártás és a vásárók hozzájuthassanak kedvenc termékeikhez. A Szövetség minden tagvállalata nevében köszönetet mond minden dolgozónak, aki kitart és munkába jár ezekben az időkben az élelmiszeriparban, egészségügyben, közszolgáltatásokban, fuvarozásban és még sok helyen máshol.

Egy kis örömforrást, módjával fogyasztott minőségi édességet a rendkívüli körülmények között is szinte mindenki megengedhet magának, ezért a Szövetség azt kéri a fogyasztóktól, hogy ne hagyják árválkodni a csokinyulakat és különleges édességeket a polcokon amikor végeztek az alapvető termékek megvásárlásával vagy megrendelésével. Azért sem érdemes a nyulakat, bárányokat, tojásokat és egyéb finomságokat az üzletekben hagyni, mert az ünnepek alatt egészen biztosan hiányozni fognak.

 A Szövetség tagjai húsvét kapcsán számos adományozást kezdeményeztek, többek között:

A Mondelez Hungária közel nyolc tonnányi Milka húsvéti édességet ajánl fel a rászorulóknak a Magyar Vöröskereszten keresztül, továbbá közel egymillió forintos készpénzadománnyal is segíti a szervezet munkáját.

 A Haribo Hungária Kft a több éves jó gyakorlatának megfelelően a környékbeli helyi közösségeket és egyészségügyi intézményeket támogatja a húsvéti adományaival.

 A Chocco Garden Kft. saját dolgozóinak az eddigi évektől bőségesebb húsvéti csomaggal jutalmazza kitartását, valamint a környékbeli közintézményeken keresztül a rászorulókat is támogatja.

ISM – Édesség Expo Köln összefoglaló

Hagyomány és újítás, gyümölcsök, fehérjék, mentesek és édesek – a Magyar Édességgyártók Szövetsége összefoglalója

Február 5-én zárta kapuit a világ legjelentősebb édesség expója, az ISM Kölnben, amely idén lett 50 éves.  A jubileumi rendezvény 148 országból 37 000 szakmai látogatót fogadott, és 76 ország 1 774 kiállítójának adott helyet. A német kereskedelem jelentős képviselői mellett az édességek legnagyobb vásárlói, importőrei és forgalmazói között jelen voltak a Walmart, a Carrefour, a Costco, a Schwarz Gruppe, a Tesco, az Aldi, az Edeka, a Rewe, az Amazon és a Walgreens is.

Tizennégy magyar kiállító vett részt az eseményen, köztünk a Magyar Édességgyártók Szövetségének több tagja. Idén növekvő tendenciát mutattak a prémium termékek, szokatlan ízkomponensek, természetes összetevőkre alapozott, növényi vagy rovar alapú fehérjékkel készülő rágcsálnivalók, továbbá a vegán, a vegetáriánus, a zsír- és a cukorcsökkentett, valamint az igazoltan etikus körülmények között előállított termékek. Ezzel együtt, a kiállítás gerincét továbbra is a hagyományos édességek adták.

A kiállítókat szondázva az általános vélemény az volt, hogy az üzleti várakozások optimisták, de nem kerülhető meg, hogy az édesipar számos kérdéssel néz szembe. A fogyasztók megváltozott vásárlási szokásai, a preferenciák változása, az ökológiai elvárások, mint a fenntarthatóság, a környezeti és társadalmi érdekek betartása az ellátási láncban, valamint az egyre rövidebb innovációs ciklusok mind fontosabbá válnak. A szabályozás változásai is sok országban jelenthetnek kihívást. Az élvezeti érték, az autentikus termékek, a fenntarthatóság, valamint a különféle trendek és igények kombinálása az alkalomhoz vagy az évszakhoz igazodva kulcsfontosságúak a vásárlói döntések szempontjából.

Növekszik a fogyasztói igény az előre csomagolt kis, kompakt ételek iránt, amelyekről külön szekció szólt. Ezek között megtalálhatók a sütőben vagy mikróban sült ropogtatnivalók, egyedi termesztési régiókból származó diófélék és ínyenc magvak különféle fajtái, a belőlük készült szeletek, innovatív zöldségcsipszek, zöldségsnackek, rizssnackek és más, gabona vagy zöldség alapú harapnivalók, mint a burgonyachips új alternatívái. A bio-, vegán-, vegetáriánus-, csökkentett zsírtartalmú, cukormentes, glutén- és laktózmentes mellett erősen növekvő a halal- és kóser piac is, amely területeken még van piaci rés a gyártók számára.

A táplálékok fehérjével dúsítása mind gyakoribb – számos snack szeletet állítanak elő magas fehérjetartalmú összetevőkből, gyakran gyümölcsökkel vagy zöldségekkel kombinálva. Friss fejlemény a növényi fehérjék, például a lencse, a bab és a borsó fokozott felhasználása, amely összetevőként szolgálhat például a diófélékkel és kender-adalékanyagokkal dúsított müzliszeletekben, vagy a ropogós snack-ekben. A rovarszeletek sem hiányoztak, például zöld hangyákkal dúsított csokoládét, rovarfehérje-rudakat, valamint csokoládéval bevont szöcske snacket is bemutattak.

A gyümölcstrend egyre meghatározóbb, legyen szó klasszikus szárított gyümölcsről, egzotikus bogyókról, diófélékről vagy gyümölcsgranulátumokról: a természetes gyümölcsösszetevőkkel készült pasztillák, szeletek, golyók, vagy más természetes gyümölcsalapú harapnivalók egyre népszerűbbek. Összetevőik lehetnek például alma, kajszibarack, datolya, bogyós gyümölcsök, gránátalma, málna, áfonya, vagy egyéb édesítetlen száraz gyümölcsök és diófélék. Ízesítésnek előszeretettel alkalmazzák a citromot, lime-ot és a mentát.

A következő ISM-re jövőre, január 31. és február 3. között kerül sor Kölnben. A Magyar Édességgyártók Szövetsége bízik abban, hogy 2021-ben még több magyar cég lesz jelen az eseményen.

KÉPEK

Édesség szakkonferencia

Szövetségünk 2019. december 5-én tartotta szakkonferenciáját az édességekkel kapcsolatos innovációról és az édességek jövőjéről. Előadók és témák:  Zsigó Róbert, államtitkár, AM „Édesiparunk az AM szemszögéből”; Sánta Sándor, elnök, Hunbisco: „Változó trendek és fogyasztói igények a globális édességpiacon”; Sipos Katalin, Country Director, WWF: „Az édes élet ára – az édesipar környezeti terhei és lehetséges csökkentésük a természeti erőforrások szemszögéből”;  Vladimir Rakhmanin, Ast. Director CEE & CEA, FAO: „Az édességgyártás összefüggései az étrendekkel és a fenntarthatósággal”; Gyimes Ernő, Dr. habil. PhD, SZTE: „Innováció – édesség termékek biológiai értékének növelése”; Nagy Miklós, főtitkár, Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség: „Innováció a csomagolástechnikában – a jövő csomagolásai”.

Prezentációk: ide kattintva.

Édesség: jövő, innováció, fenntarthatóság

A Magyar Édességgyártók szakkonferenciájának összefoglalója

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára megnyitó előadásában elmondta, hogy a magyar édességgyártás eredményessége látványosan nőtt. A mintegy 250 vállalatot felvonultató és közel 5 ezer alkalmazottat foglalkozató szakágazat árbevétele a 211 milliárd, nyeresége pedig a 9 milliárd forintot is meghaladta a múlt évben. Hasonlóan biztató az édességgyártás külkereskedelmi teljesítménye is, a négy évvel korábbi adatokhoz képest tavaly a csokoládékészítmények exportja közel 30 millió euróval, importja mintegy 60 millió euróval emelkedett. Közel 50 százalékkal – 2800 milliárdról mintegy 4 ezer milliárd forintra – bővült a magyar élelmiszeripar teljes árbevétele is 2010 óta, az export aránya évek óta 30 százalékot meghaladó ütemben nő. Párhuzamosan ezzel emelkedik a beruházási kedv is az ágazatban, ami a növekvő támogatásoknak is köszönhető, mondta az államtitkár, 2014 óta több mint 300 milliárd forint áramlott az élelmiszeriparba hazai és európai uniós forrásokból.

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke kifejtette, hogy szükség lesz a továbbiakban is a fejlesztések támogatására, mert miközben a klímakrízis a világ élelmezését, az élelmiszeripar, és azon belül az édességgyártás alapanyag-ellátását is veszélyezteti, ezzel párhuzamosan gyorsan alakulnak át a fogyasztói igények, vásárlási szokások is.

Globális felmérések szerint az étkezések harmadát előre csomagolt élelmiszerekkel, negyedét vendéglátóhelyeken oldják meg az emberek, s a következő tíz évben akár ezer százalékkal is nőhet majd az ételkiszállításra leadott rendelések száma. A Mondelez friss jelentése (State of Snacking) szerint a nassolás étkezéssé alakul át: a millenniumi generáció 70 százaléka főétkezések sokszor inkább tartalmas snack-ek fogyasztást preferálja. Ugyanakkor a vásárlók nemcsak az újdonságot keresik, hanem továbbra is ragaszkodnak a megbízható, tradicionális márkákhoz és az édesség nyújtotta örömökhöz. A fogyasztók az élvezet mellett értékelik a  kiegyensúlyozott és a speciális étrendbe illeszthető élelmiszeripari termékeket, és fontos szempontok a gyártó hitelessége, megbízhatósága és a elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt. Mindezért az édességgyártóknak versenyképességük további megőrzéséhez, erősítéséhez olyan fenntartható megoldásokat kell találniuk amelyek egyaránt ötvözik a legjobb hagyományokat és az innovatív válaszokat az új kihívásokra. E célok teljesítése céljából indította el az Európai Édességgyártók Szövetsége, a CAOBISCO a „treatwell” kezdeményezést, amelyben a hazai szövetség is részt vesz.

Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (UN IPCC) kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szélsőséges időjárást okoz a klímaváltozás, amelynek következményeit többek között a mezőgazdaságban is tapasztaljuk. Magyarországon már 1 Celsius fokos felmelegedés is 10-15 százalékkal visszavetette például négy fő gabonafajta terméshozamát. Ha folytatódik a trend, akkor az Agrárgazdasági Kutató Intézet előrejelzése szerint az évszázad végére a kukorica hozama akár 35 százalékkal, a búzáé pedig 25 százalékkal csökkenhet, míg a burgonya 30 év múlva már egyáltalán nem fog megteremni hazánkban. Más előrejelzések szerint akkorra a kakaó termesztésre is alkalmatlanná válhat a klíma az egyenlítői övezetben, így az édességgyártás egyik különösen fontos alapanyaga 2050-re teljesen eltűnhet az éghajlatváltozás következtében.

Sipos Katalin, biológus, a WWF Magyarország igazgatója arra figyelmeztetetett, hogy élőhelyüket vesztik az állatok, közöttük a beporzó rovarok is a globális felmelegedés, valamint a termőterületek túlhasznosítása miatt, ami a körülöttük levő természeti környezetet is pusztítja. A szervezet biodiverzitást mérő, legfrissebb jelentése (2018 Living Planet Index) szerint a vadon élő állatok népessége 1970 és 2014 között több mint 60 százalékkal csökkent, azaz mindössze negyven év alatt a felénél is kevesebbre esett vissza. A méhek eltűnésével azonban nem csupán a mézről kell majd lemondanunk, hanem a beporzás elmaradásának katasztrofális következményeivel is szembesülünk. A biológus szerint közgazdasági rendszereink jelenleg nem árazzák be a természeti erőforrások túlhasználata miatt bekövetkező károkat. A természet a gazdaság számára láthatatlanul pusztul, holott fennmaradásunkhoz nélkülözhetetlen funkciókat lát el. A Föld lakossága az 1900-as évek elején számlált 2,5 milliárd főről századunk végére annak négyszeresére, 10 milliárd főre gyarapodhat, amikor az emberek több mint 60 százaléka nagyvárosokban fog élni, miközben már jelenleg is 1,7 bolygónyi termésszeti erőforrást emésztünk fel éves szinten. A klímaváltozás és a túlhasználat mostani trendjei mellett nehéz lenne megjósolni, milyen súlyos nehézségekbe ütközik majd a világ élelmezése 2100-ban.

Vladimir Rakhmanin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője arról adott tájékoztatást, hogy sorra kötelezik el magukat az ágazat multinacionális szereplői, hogy működésüket karbonsemlegessé teszik, vállalásaikban gyakran a nemzeti kormányokat is megelőzve. Világszinten azonban a haszonnövények és -állatok 40 százalékát kisgazdák termesztik-tenyésztik, és az európai édességgyártók zöme is a kis- és középvállalatok közé tartozik. A piac kisebb szereplői például kevésbé tudnak hatni ellátási láncukra, mint a multinacionális vállalatok, ezért etikus és fenntartható működést erősítő innovációs törekvéseikben is nagyobb támogatásra szorulnak a világon mindenütt. Az európai élelmiszeripari vállalatok a felhasznált pálmaolaj 74 százalékát például fenntartható forrásból szerzik be, a globális átlag azonban csupán 20 százalék.

Dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszermérnöki Intézetének docense hangsúlyozta, hogy a modernkori fogyasztó új ízélményeket keres. Egyre több sikeres termékgyártója szakít a megszokott ízvilággal, és új, sokszor meghökkentő ízkombinációkat alakít ki. Ide tartozik a kevésbé ismert egzotikus gyümölcsök, mint például a licsi, valamint a Távol-Keleten népszerű pitaja (sárkánygyümölcs) íze. Sok esetben a különleges íz mellé meglepő állománytulajdonság, textúra társul. Ilyen például a csokoládéba kevert ropogós keksz, a „robbanós” cukor, és még sorolhatnánk. Terjednek a funkcionális édesipari termékek, amelyekben biológiailag előnyös hatású anyagok találhatók, így fogyasztásuk bizonyítottan élettani előnyöket biztosít a fogyasztóknak. Míg régebben az édességeket inkább alkalmi jelleggel, élvezeti célból fogyasztották az emberek, addig ma már napi gyakorisággal kerül erre sor, a termékek kedveltsége és elérhető ára miatt. Előnyössé is tehetik ezt a gyártók, ha olyan összetevőkkel dúsítják az édességeket, amelyek igazoltan pozitív élettani hatással bírnak. E funkcionális élelmiszerek általános piaci helyzetét elemezve tapasztaljuk, hogy az elmúlt tíz évben dinamikus növekedést mutat. Még olyan időszakokban is töretlen volt a fejlődés, amikor a világgazdaságot a pénzügyi válság indukálta depresszió jellemezte. A funkcionális termékek sikere elsősorban annak köszönhető, hogy a fogyasztók egészségtudatossága erősödik.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint a csomagolástechnikában többek között a nanotechnológia és a háromdimenziós ételnyomtatás is innovatív megoldásokhoz segítheti a gyártókat a közeljövőben. Rámutatott azonban arra is, hogy a műanyagszennyezés az élelmiszerpazarlás visszaszorításával is csökkenthető, és azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a mikroműanyagok jelentős része más forrásból, például a gumiabroncsok és a kültéri festékek kopásával kerül környezetünkbe.

Mindenki tehet és mindenkinek tennie is kell azért, hogy a következő évtizedben, valamint századunk derekán és végén is etikus módon előállított és beszerzett, minőségi alapanyagokból a tudatosan vásárló fogyasztók igényeihez illeszkedő, élvezetes, és a kiegyensúlyozott táplálkozásba illeszthető édességek készülhessenek fenntartható módon – értettek egyet a konferencia résztvevői az előadásokat kísérő panelbeszélgetésben.