hunbisco

Rágógumi: a következő 5000 év

További dokumentumok és képek

A COVID-19 komoly kihívásokkal szembesíti az impulzus termékek piacát, de ez sem tehet pontot a rágógumi 5 ezer éves történetének végére. A gyártók innovációval, funkcionális termékekkel válaszolnak a változásra, amelyeket a Magyar Édességgyártók Szövetsége július végén mutatott be.

Magyarországon a Csemege Édesipari Vállalatnál ötven éve, 1970-ben könyvelte el a magyar rágógyártás első teljes évét, így a jeles évforduló külön alkalmat adott a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a hazai piacot jelenleg uraló három cég, a Budapesti Édesipari Vállalat egykori üzemének utódja, a magyar tulajdonban álló szabadszállási Chocco Garden, a klasszikus Wrigley márkát birtokló MARS, valamint a Halls és Trident brandeket is jegyző Mondelez képviselői vettek részt.

– A rágófogyasztás legalább 60 százalékban házon kívüli tevékenységekhez kötődik, elsősorban útközben, munkahelyen, iskolában rágózunk, és impulzívan, a pénztárak környékén kihelyezett pultoknál vásárolunk, ezért a koronavírus járvány első hullámában a sok otthon maradás és az online vásárlás előretörése kedvezőtlenül érintette ezt a termékkategóriát – mondta Sára Sándor, a Chocco Garden ügyvezetője, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke az interneten élőben is közvetített rendezvényen. – Az idei aligha lesz a rágógumi éve.

Dr. Török Róbert, főmuzeológus, az eseménynek otthont adó Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatóhelyettese azonban korábbról indította a piac áttekintését a rágózás több mint öt ezer éves történetének felelevenítésével. Az eddigi legrégebbi emléket, a nyírfakéregből készült, fognyomokat tartalmazó kátránydarabot a mai Finnország területén találták a régészek. A kátrány antiszeptikus tulajdonságokkal bír, ezért akkortájt a szájápolásban is jelentős lehetett a szerepe, sőt olykor fogtömésként is alkalmazták. Későbbi források szerint Nagy Sándor katonái a vadon termő mentát, az eszkimók a bálnabőrt, Nyugat-Afrika népei pedig a kóladiófa gyümölcsét rágcsálták. A középkorban a petrezselymet vetették be a szájszag enyhítésére, majd a nagy földrajzi felfedezések után a kávészemekre és a dohánylevélre is ráharaptak elődeink. A gumirágás is Amerikából indult világhódító útjára. A maják ugyanis a tudomány által Archas sapotának nevezett fából készítették chicle nevű rágógumijukat, amelyet többek között az éhség- és szomjúságérzet csökkentésére használtak.

((alcím)) A rágógyártás kezdete Magyarországon

Az első, klasszikus értelemben kereskedelmi forgalomba hozott rágógumi alapját az észak-amerikai indiánok által használt lucfenyőgyanta adta, és John. B. Curtis kezdte árusítani 1848-ban az egyesült államokbeli Maine államban. Az 1860-as években a chicle-lel kísérletező amerikai feltaláló, Thomas Adams hozott létre egyfajta gumiszerű anyagot az ipari gyártáshoz. A rágózás szokása hamar elterjedt az országban, a később hazánkban is forgalmazott, tutti-frutti ízű Adams rágógumit 1888-ban már a New York-i vasúti hálózat automatáiból is meg lehetett vásárolni.

Bár a közhiedelem úgy tartja, hogy Európába a két világháborúban az amerikai katonák hozták a rágógumit, az már jóval korábban megjelent földrészünkön. Alátámasztja ezt a legrégebbi magyar rágógumi hirdetés is, amelyre Török Róbert a Budapest Hírlap egyik 1902-es lapszámában bukkant. Az amerikai szenvedély itthoni elterjedése még ennél is korábbra tehető, mivel a népszerűsített Ricy chewing-gum a hirdetés szerint akkor már patikákban, drogériákban, fűszer- és csemege üzletekben, sokféle ízben kapható volt.

A gazdasági fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok révén a rágógumi történetének kezdetén megjelent Európában és Magyarországon is, bár megítélése ellentmondásos volt, egyszerre tartották egészségesnek és károsnak, és bizonyos időkben ritkaságnak, státusszimbólumnak vagy épp hiánycikknek számított. A két háború között hazánkban az Adams rágó például különösen polgári és művészi körökben volt elterjedt, míg a második világháború után nehezen lehetett hozzájutni, miközben az 1950-es években a felerősödő antikapitalista propaganda is megbélyegezte az erkölcsromboló amerikai szokást.

Mindez azonban nem változtatott a tényen, hogy a kereslet és a kínálat, valamint a divat diktál, így az évtized végére felmerült, hogy hazai rágógumit kellene gyártani, amit a Magyar Nemzet korabeli cikke szerint 1959-ben elsőként a Győri Keksz- és Ostyagyár üzemei kezdtek meg. Az igazi áttörést jelentő golyórágót azonban a Csemege Édesipari Gyár hozta ki tíz évvel később, mondta a főmuzeológus.

Az 1960-as évek végén Magyarország nagyságrendileg 50 ezer dollárért importált rágót, ezért a Csemege gyár csaknem ugyanennyiért vásárolt egy francia rágógyártó gépsort. A termelés 1969-ben indult, kezdetben napi 24 mázsa golyó és párnácska alakú rágót gyártottak gumiból. A kísérleti céllal indított üzemegységben, amelyet egy leendő új gyár tesztelésének szántak, az üzlet annyira beindult, hogy 1973-ra már naponta félmillió darab rágót készített, immár szintetikus anyagból. A termelés és a kínálat az 1980-as években is bővült, megjelent például a cigirágó, és a gyár belépett az NSZK, majd a német partnercégen keresztül a világ több országának piacára is.

Zöld Antal, a Csemege Édesipari Gyár nyugalmazott vezérigazgató helyettese, aki részt vett a magyar rágógyártás elindításában, a kerekasztal díszvendégeként a kezdetekhez fűződő személyes élményeit is megosztotta a közönséggel.

((alcím)) Innováció funkcionális termékekkel

Tavaly közel egy millió tonna rágó fogyott világszinten az Euromonitor International 2019-es adatai szerint, míg Magyarországon évente körülbelül 2 ezer tonnát rágunk el, azaz fejenként átlagosan 2 ezer forintot költünk – összehasonlításképp a világ legnagyobb piacának számító Egyesült Államokban ez az adat 12 dollár, mostani árfolyamon számolva mintegy 3 és fél ezer forint.

Bár az utóbbi évek adatait 2020-ban aligha fogja megismételni a hazai piac, a szereplők a jelenlegi nehéz időszakban is előre, ha úgy tetszik, a következő ötezer évre tekintenek. Innovációs erejük nem lankad, a legújabb termékfejlesztések a különböző ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, egyéb táplálékkiegészítőkkel dúsított termékekről szólnak, amelyek nemcsak a rágózás élvezetét adják, hanem egészségesek és finomak is. Ebből a szempontból például a cukormentes rágók mindig is az édesipar kifejezetten egészséges termékcsoportját alkották, hiszen a rágás javítja a szájhigiéniát, erősíti a fogakat, rágóizmokat, és számos esetben relaxál is, mondta Sára Sándor.

Az 1964-ben debütáló Trident volt az első cukormentes rágógumi, amely három enzimet tartalmazott, hogy segítse a fogkő kialakulásának megelőzését. A márka ma a Mondelez International csoporthoz tartozik, amely tíz évvel ezelőtt egyszer már megjelent a hazai rágópiacon, hogy azután 2018-ban Halls cukormentes változatban is kapható, köhögéscsillapító cukorkáin alapuló rágógumival térjen vissza. A csoport a Halls Gum márkával hosszú távra tervez, mondta Kertész Péter, a Mondelez Hungária Kft. kormányzati és vállalati kommunikációs tanácsadója, az év elején jelent meg a rágó párnácska alakú, drazsé  változata több ízben, az év végére pedig a fogyasztói szokások változását elemző tanulmánnyal is készül.

Sófalvi Attila, az Orbit rágóról is ismert MARS Magyarország Kft. országigazgatója elmondta, hogy az erős évkezdet után havi 20-60 százalékos forgalomcsökkenést is tapasztaltak a hazai kiskereskedelmi láncokban, a teljes bevásárlást lefedő árukínálatot felvonultató, nemzetközi diszkontokban ugyanakkor nőttek az eladások. A kialakult helyzetre többek között az impulzusvásárlás kasszazónát idéző, online megjelenítésével igyekeznek válaszolni, de hozzátette, hogy hosszabb távon a kínálat innovatív termékekkel történő szélesítésében látják a megoldást.

A Chocco Garden működteti Közép-Kelet-Európa egyetlen, klasszikus rágógumi gyárát, mondta Benke Anna, a vállalat üzletfejlesztési igazgatója. A harminc éve alapított üzemben az eredeti, német gépeket ma is használják az újgenerációs technológia mellett, és Crazy Gummi termékeik 70 százalékát Kanadától kezdve Brazílián és Izraelen át Japánig a világ számos országába exportálják. Rendkívül szerteágazó fogyasztói igényeknek kell megfelelniük, ezért a következetes minőségirányítás éppoly fontos számukra, mint a folyamatos termékfejlesztés, mondta Benke Anna. A Chocco Garden innovatív termékei között például sültkrumpli alakú rágót is találnak a különlegességek kedvelői, a jövő azonban a funkcionális rágógumiké: a koffeinnel, guaranával és vitaminokkal dúsított, élénkítő hatású Energy Gum két éve jelent meg, és ma már kapható zöld teás, multivitaminos, kakaós-flavonoidos szuperimmun, illetve cinket és magnéziumot tartalmazó, stresszoldó változata is. A tartalom mellett megújul a megjelenés is, egy dán fóliázó technológia bevezetése nyomán még az idén boltokba kerül a tetoválásmintát rejtő csomagolású rágó. 

A cukorka reneszánsza

Újra növekszik a cukorkapiac, és a szűk esztendők után egyre több hazai vásárló enged meg magának egy kis édes örömöt. A fogyasztási trendeknek megfelelően egyedülálló újdonságok is megjelentek a gumi-és medvecukorka piacon, mint például a gluténmentes vagy vegetáriánus gumicukorkák. A cukorkagyártás ma globálisan is pörög: a világ cukorkaforgalma 2016-ban meghaladta a 85 milliárd dollárt (Mordor Intelligence) ami több mint a fele az összesen 180 milliárd dolláros globális édességpiacnak. A cukorkák iránti kereslet várhatóan töretlenül emelkedik tovább, ahogy világszerte egyre szélesedik a középosztály.

A cukorkák eredete az ókori egyiptomiakra vezethető vissza, akik a gyümölcsöket és a dióféléket mézzel kombinálták már legalább 1500 évvel az időszámítás előtt, de az ókori görögök, rómaiak és kínaiak is készítettek különféle édességeket méz felhasználásával. Az időszámítás előtti 4-6. század környékén perzsa és görög közvetítéssel a cukor elindul szülőhazájából, Indiából, és távolabb is ismertté válik.

Az első modern cukorkák a 16. században készültek Európában. Elsősorban gyógynövényekkel kombinált, emésztést elősegítő tablettaként árulták őket. Abban az időben gyakran előfordult nem megfelelően kezelt, romlott étel fogyasztása, és egy erős, fűszeres cukorka segíthetett az emésztésben.

Mivel a cukor ára rendkívül magas volt egészen a múlt századig, az édesség addig luxustermékként csak a leggazdagabbak kiváltsága volt. Ők kényeztethették magukat az 1600-as években már elérhető cukorrudacskákkal. A rudacskát 1670-ben görbítette meg egy karnagy Nürnbergen, hogy a jó pásztor szimbólumára, a pásztorbotra emlékeztesse a gyerekkórus tagjait karácsony előtt. Ugyanebben az időszakban Párizsban, a Napkirály udvarában elkészülnek az első bonbonok.

Kétszáz évvel később már nem csak a királyok és kiváltságosok ropogtathatják a cukorkákat és a bonbont. A 19. században az ipari tömegtermelés kialakulásával párhuzamosan végül a cukorka is egyre szélesebb körben vált elérhetővé, és a kis cukorkák kifejezetten a munkásosztály kedvencei lettek.

Magyarországon akkoriban a növekvő cukorkaigényeket eleinte az osztrák és cseh édesipar elégítette ki. A magyar cukorkakészítés csak a kiegyezés után indult el, kezdetleges gépesítéssel. A Hamburgból bevándorló Stühmer Frigyes 1868-ban Budapesten, Weisz József Sopronban alapított cukorkaüzemet. Mellettük kezdetleges módszerekkel a kézműves cukrászok termeltek, majd Stühmer 1909-ben modernizálta a cukorkagyártást. (Chemonet)

Később olyan kultikus márkák születtek, mint a Negro, Francia Drazsé, vagy a Dunakavics. A cukorkapiac tovább növekedett és megjelentek olyan új termékformák is, melyek már más országokba komoly sikereket arattak és a piacok meghatározó szereplőjévé váltak, mint például a gumicukorkák. Jelenleg a hazai gyártású termékek mellett a különféle ízű, textúrájú és alakú import termékek is megtalálhatók.

A magyar fejlesztésű márkák – a Fundy és a Flórián – mellett a 2000-es évek elejétől Magyarországon, Nemesvámoson is gyártani kezdték a világszerte jól ismert Haribo gumicukorkákat. Azóta a termékpaletta már jelentősen kiszélesedett és az egyrétegű gumicukorkák mellett habosított, kétrétegű, cukrozott, savanyú, és drazsírozott termékek is készülnek itthon mind a hazai piacra, mind pedig exportra, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság teljesítményéhez.

Egy, az Édességgyártók Szövetsége által a közelmúltban megrendelt kutatás szerint a legtöbb édességtípust jellemzően otthon fogyasztják, de minél kisebb az édesség, annál nagyobb eséllyel eszik meg a munkahelyen, vagy út közben. A cukorkák és gumicukrok elsősorban a gyerekek és fiatalok kedvencei, amikor pedig felnőttek is rákapnak, akkor ezek a típusú édességek az esetek nagy részében családi körben kerülnek elfogyasztásra.

A következő linken található prezentáció a cukorkafogyasztási szokásokról ad rövid áttekintést: https://bit.ly/2lPUwsY

Az alábbi linkről a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum illusztrációit töltheti le az anyaghoz: https://bit.ly/2KI79Vi

CAOBISCO Éves közgyűlés 2018

A CAOBISCO, az Európai Édességgyártók Szövetsége 2018. június 14-15-én tartotta éves közgyűlését, melyen a MÉSZ-t megfigyelői státusszal az alelnök és a titkár képviselte.

Beszámolók

A közgyűlés a beszámolókat és a költségvetést elfogadta.

Elnök

A közgyűlés Mary Barnard-ot (Mondeléz Intl.) két évre a CAOBISCO elnökének választotta. Alessandro Cagli (Ferrero), korábbi elnök alelnökként folytatja CAOBISCO-s tevékenységét és támogatja az új elnököt a követező két évben.

Mérsékelt tagdíjú szövetségek

A magyar, spanyol és lengyel szövetségek eddig mérsékelt tagdíjat fizettek, cserébe nem rendelkeztek szavazati joggal. A lengyel és spanyol szövetség a jövő évtől teljes tagdíjat fizet majd, és szavazati jogukat visszakapják. A MÉSZ álláspontja továbbra is az, hogy a mérsékelt tagdíj mellet maradunk, számunkra az információáramlás a lényeg.

Mindful eating framework

A nemzeti szövetségeknek ajánlják az ausztrál „be treatwise”, vagy az olasz Merendine programok kezdeményezését, de közös CAOBISCO felfogás ebben a tekintetben nincsen. A magyar szövetség az ÉFOSZ önkéntes vállalásokon keresztül már nagyon korán elkezdte ezt a munkát.

Gyermekmunka

A CAOBISCO az ILO-val közösen fellép a gyermekmunka ellen.

Pálmaolaj

A CAOBISCO az illetékes EU szervekkel együttműködik a pálmaolaj felhasználás csökkentésében.

Intenzív édesítőszerek

A CAOBISCO megengedő EU szabályozást kezdeményez az intenzív édesítőszerek felhasználásra a finompékáruk területén.

Cukoralkoholok

A CAOBISCO megengedő EU szabályozást kezdeményez cukoralkoholok felhasználására minél szélesebb körben az édességtermékek esetében az energiabevitel csökkentésének céljából.