Alig tért magához a pandémia éveiben megtorpanó jégkrémpiac, máris újabb, még komplexebb krízissel kell megküzdenie, mutatott rá a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Bár az egyre hosszabb és forróbb nyarak miatt a forgalom várhatóan növekedni fog, az energia- és klímaválság, a geopolitikai konfliktusok, az akadozó ellátás, a minden jégkrémre, így a cukormentesre is kivetett NETA és a forintgyengülés következtében elszálló árak miatt a jégkrémválaszték szűkülhet, az innováció pedig lassulhat.
A jégkrémben benne van az egész világ, az élvezeti értéket nagyban befolyásoló, szilárd jégkristályoktól kezdve a zsírcseppeken és a folyékony összetevőkön át a gáznemű légbuborékokig az összes halmazállapotot felvonultatja – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a szervezet jégkrémpiaci trendeket ismertető, nyári sajtótájékoztatóján. Meglehet, a hűsítő édesség csábításának ezért nem tudunk ellenállni idestova száz éve.
Kifejezetten impulzív termékkategóriáról beszélünk ugyanakkor, amelynek értékesítésében megkerülhetetlen az eladóhelyi jelenlét, kulcsfontosságú a fizikai láthatóság. Nem véletlen, hogy a világjárvány elmúlt két évében az eladások átmeneti megtorpanást mutattak. A világszinten mintegy 70 milliárd dollár értékű jégkrémpiac egyébként évente átlagosan 5 százalékkal bővül, a 230-250 milliárd forint méretű, hazai édességpiacon pedig 17 százalékos részesedésével a harmadik legnagyobb szegmensnek számít.
Ízlések és pofonok
Eléggé konzervatív a jégkrémfogyasztók ízlése mind a nemzetközi, mind a hazai piacon. Világszinten változatlanul a vanília a nyerő íz, amelyet a csokoládé és a gyümölcs követ a dobogón. A vásárlók a hagyományos jégkrémeket keresik, hazavihető, dobozos kiszerelésben, de a leggyorsabban a kézműves termékek szegmense bővül. Növekszik ugyan a mentes jégkrémek forgalma is, de piaci szeletük nem számottevő.
A magyarok kedvence a csokoládé, de az alapízek, a vanília és az eper mellett a hazai fogyasztók keresik a különlegességeket is, legutóbb a sós karamell aratott körükben nagy sikert. Bár az eladások több mint 95 százalékát továbbra is a hagyományos termékek forgalma teszi ki, az itthoni piacot íz, formátum, méret és csomagolás tekintetében egyaránt növekvő változatosság színesíti.
A legkeresettebbek a 100-249 milliliteres jégkrémek, amelyek a piac 30 százalékát adják, de terjed a multipack (már a forgalom 21 százaléka) és a „pint poharas” kiszerelés is, a hazavihető, dobozos csomagolás részesedése pedig már eléri a 48 százalékot. Erős ugyan a nagy gyártók jelenléte, a saját márkás termékek forgalma mostanra mégis elérte az eladások 40 százalékát – a fogyasztók konzervatívabb ízlése így meglepő márkahűtlenséggel társul.
A mélyhűtés miatt azonban a jégkrém raktározása és szállítása is fokozottan energiaigényes, ami a klímaválságban eleve komoly kihívást jelent, és a helyzetet az üzemanyag, a tengeri és a közúti szállítás, valamint az alap- és csomagolóanyagok euróban számolt – növekvő infláció és forintgyengülés miatt elszálló – ára drámai módon súlyosbítja. Az élelmiszeripar egészében a drágulás mértéke már az 50-100 százalékot is meghaladja, de a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarok miatt az édesség- és jégkrémgyártók az olyan, klímaváltozás miatt veszélyeztetett alapanyagok beszerzésével is küzdenek, mint a kakaó, a kávé és a vanília.
Beszerzési áraikat éves alapon összehasonlítva a hazai jégkrémgyártók még ennél is nagyobb arányú áremelkedést tapasztalnak – mondta előadásában Tischer Thomas, a környei Gelato Italiano fejlesztési igazgatója. A vizet megkötő, így a jégkristályok keletkezését stabilizátorként segítő szentjánoskenyérmag-liszt most például 600 százalékkal többe kerül, de már szinte minden alap- és csomagolóanyagért 100-170 százalékkal többet fizet a cég.
A kihívásokra a gyártó idén eddig azzal válaszolt, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően év közben is árat emelt, a termelés volumenét nem növelte az idény kezdetére, hogy kisebb létszámra, kevesebb külső raktár- és szállítási kapacitásra legyen szüksége, valamint alap- és csomagolóanyagot is csak azonnali fizetést vállaló ügyfelek már meglévő megrendeléseire szerez be, mondta az ügyvezető. A teljesítés átfutása ennek következtében lassul, de a kedvezőtlen folyamatok jövőre már olyan drasztikus jégkrémdráguláshoz vezethetnek, hogy csökkenni fog a kereslet, és a gyártók kénytelenek lesznek termékkínálatukat is szűkíteni, tervezett fejlesztéseiket pedig elhalasztani.
A paradicsom íze
Hab a tortán, hogy piaci anomáliák következtében Európában cukorhiány is kialakulhat. Évi 16,5 millió tonna cukrot felhasználó régiónkban a fogyasztás 70 százaléka az élelmiszeriparhoz, 15 ezer vállalathoz köthető, amelyek összesen 700 ezer embernek adnak munkát, mondta Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A Kereskedelmi Világszervezet intervenciója és az Európai Unió cukorpiaci rendtartása nyomán 2006 és 2017 között csaknem felére csökkent az európai cukorgyárak száma és termelése, térségünk így exportőrből importőrré vált. Több más tényező – a fogyó répaültetvények, a klímakrízis, a növénybetegségek, a répa és a kukorica hozamcsökkenése – is közrejátszik abban, hogy a cukor és az izoglükóz (kukoricaszirup) kínálata egyre kisebb, miközben a behozatal a magas vámok és a szűkös kvóták miatt akadozik.
Biztató fejlemények is akadnak azért a piacon. Tischer Thomas például kiemelte, hogy a cukrászdák és éttermek újra rendelni kezdték a gasztronómiai jégkrém-termékeket, amelyek forgalma a járványhelyzetben megszenvedte a lezárásokat. A Gelato Italiano ezért a mostani nehézségek ellenére sem mond le teljesen az innovációról, és a cukormentes termékek kínálatának bővítésére készül.
Előadásában Sánta Sándor is ízelítőt adott a jégkrémpiaci újításokból. A gyártók például olvadásmentes, színváltoztató és sötétben világító termékeken dolgoznak, valamint „jégkrém a jégkrémben” kombinációt fejlesztenek, amely jeges mikrogömbökből szájban kiolvadó, második ízzel lepi meg a fogyasztót. A palettán továbbá olyan izgalmas ízek is megjelenhetnek, mint a paradicsom.
Az Egyesült Államokban 1923-ban szabadalmaztatott jégkrém története során átvészelt már néhány válságot – mint arra Bobay István, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológus-történésze a sajtótájékoztatón rámutatott. A mostani helyzetben azonban úgy tűnik, lesz még pár forró nyarunk, mielőtt belekóstolhatunk a paradicsomos jégkrémbe.
Adatforrások: Magyar Édességgyártók Szövetsége, Európai Édességgyártók Szövetsége (CAOBISCO), Német Édességgyártók Szövetsége (BDSI), Európai Cukorfelhasználók Szövetsége (CIUS), Nielsen IQ, Allied Market Research
##
