hunbisco

Szerző: hunbisco

Bizakodók az édességgyártók: nehezebb időkben sem mondunk le az édességről, de elsülhet a kapanyél

Posted on by hunbisco

Békében, válságban és háborúban az emberek mindig is szerették, szeretik, fogyasztották és fogyasztják a kekszet, csokoládét, cukorkát és egyéb nyalánkságokat, mondta Dr. Török Róbert a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója a Magyar Édességgyártók Szövetsége hagyományos, húsvét előtti kerekasztal beszélgetésén.

Hozzátette, az emberek keresik az édességet, csokoládét a vészterhes időkben is, és az édességeket készítők mindig is megtalálták az éppen adott körülményekre a megfelelő válaszokat. Alapanyagokat helyettesítettek, alternatív szállítási útvonalakkal kísérleteztek, új receptekkel jelentek meg, hogy mindig képesek legyenek édességet, csokoládét gyártani. Így történt már a napóleoni hódítások korában, de a huszadik századi válságok és nagy háborúk alatt is.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége főtitkára, Intődy Gábor arról számolt be, hogy a szektor túl van néhány közelmúltbéli nehéz időszakon. A 2008-as recesszió, 2011-ben a népegészségügyi termékadó bevezetése, 2020-ban a pandémia is jelentősen visszavetette az édességek iránti keresletet, ami az oltások bevezetésével, 2021-re stabilizálódott. A gyártók jelenleg bizakodók, hasonló visszaesésre nem számítanak. Jelenleg egyértelműen dráguló piacról beszélhetünk. Ennek fő okai az inflációs környezet, az alapanyag árak, az energia díjak, a munkabérköltségek, a NETA adó jelentős emelése, és a kereskedők veszteség porlasztása emelkedő kiadásaik, többlet adóik és az árstoppok miatt. 

A csokoládék, kekszek, cukorkák és egyéb édesség termékek drágulása a Szövetség becslése szerint összeségében 20% körül alakult, ahogy a forgalom 20%-al, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett, jellemzően stagnáló, vagy kis mértékben csökkenő eladási mennyiségek mellet. Ezzel az édességek drágulása az átlagos, 40% körüli élelmiszer-infláció alatt maradt. Ezzel együtt is nagy különbségek akadnak a termékcsoportok között: van, ami drasztikusan és van, ami kevésbé drágult. Egy nyertes termékköre is volt az elmúlt évnek, a jégkrém. Itt az eladások 5% körül növekedtek. Eközben a jégrém ára is jelentősen emelkedett, nem kis részben az energia drágulásnak köszönhetően, mert a jégkrém a folyamatos mélyhűtés igénye miatt nagyon energiaigényes csemege.

A minőségi elvárásokból általában az áremelkedés ellenére sem mondanak le a magyarok. A Szövetség felmérése szerint az édességet vásárlók 49%-a felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le, inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket, 37% időnként árérzékenyebb, időnként pedig minőséget választja, és csupán 14% választja egyértelműen szinte mindig az olcsóbbat.

A gyártók hangsúlyozzák, hogy az innováció sem áll meg: új ízesítésekkel, ú színekkel, új csomagolásokkal próbálják vonzóbbá tenni édesipari termékeiket. Húsvétkor még mindig a csokinyúl, majd a csokitojás a legnépszerűbb az édesség. 

A gyártók bizakodók, arra számítanak, hogy stabilizálódnak az alapanyag árak, stagnálnak az energiaárak, és adó ügyekben további racionalizálást és adminisztrációs egyszerűsítést remélnek. Prognózisuk szerint a forgalom visszaesése nem lesz olyan jelentős, mint a 2008-as recesszióban, vagy a pandémia első évében, és nem számítanak elhúzódó válságra. Ezzel együtt, a gazdasági, ökológiai és társadalmi környezet hirtelen változásaira és hektikus folyamataira utalva megjegyezték, hogy ilyen jóslások, remények és becslések alakalmával figyelembe kell venni, hogy manapság a „kapanyél is elsülhet”.

A Magyar Édességgyártók Szövetségéről

Az 1992-ben alapított, jelenleg 24 taggal rendelkező Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) a minőségi, örömmel és mértékkel fogyasztott édességek termelőinek nagykövete. Párbeszédet folytat a közvéleménnyel és döntéshozókkal. Képviseli az ágazat érdekeit Magyarországon és az Unióban. Célja, hogy támogató, versenyképességet segítő környezet vegye körül a magyar édesipart. Kiáll a méltányos adózás, korrekt szabályozás, képzett munkaerő és színvonalas oktatás érdekében. Weboldal: https://www.hunbisco.hu/

További információ:
Intődy Gábor
Magyar Édességgyártók Szövetsége

sec.gen@hunbisco.hu

+36 70 359 6989

Székesfehérvári Damniczki szaloncukor nyerte az édesség innovációs díjat

Posted on by hunbisco

A Magyar Édességgyártók Szövetsége az Édesség Innovációs Díját a 2022-es évre a Székesfehérváron készülő Damniczki vegán birsalma szaloncukornak ítélte. A szövetség hagyományosan évente dönt innovációs díj odaítélésről. A díjjal azok munkáját kívánja elismerni, akik a megelőző év során olyan termékeket fejlesztenek, amelyek ötvözik az édesség készítés legjobb hagyományait a jelen idők kihívásaival, azaz a tradíciót az innovációval.

A Székesfehérváron, a Városházán megtartott díjátadón Sánta Sándor, a Szövetség elnöke aláhúzta, hogy édességet készíteni ma nagy kihívás. El kell találni a fogyasztó vágyait, képviselni kell, hogy ügyelni szükséges a mértékre, valamint gyorsan és megfelelően kell reagálni az emelkedő alapanyag árakra, árfolyam mozgásokra, változó szabályozásokra.

Daminczki Balázs – Alba-Gel Kft. ügyvezetője, Cser-Palkovics András – Székesfehérvár polgármestere, Sánta Sándor – A Magyar Édességgyártók Szövetsége elnöke

Daminczki Balázs, a díjat elnyerő Alba-Gel Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a díjnyertes termékben ötvözték nagymamáink hagyományos birsalmasajt ízeit azzal az igénnyel, hogy a vásárlók egyre több alternatív, köztük vegán terméket keresnek. Hozzátette, hogy számukra rendkívül fontos, hogy kizárólag tiszta, természetes anyagokkal, ellenőrzött forrásokkal dolgozzanak. Például citromsav helyett citrommal, minőségi belga csokoládéval, és ahol csak lehetséges, hazai termelésű gyümölcsökkel.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy a díjnyertes manufaktúra városmarketing szempontból is jelentős és a város nagyra becsüli a minőségi termékek vagy szolgáltatások iránt elkötelezett helyi vállalkozásokat. Kiemelte, mennyire fontosak a családok, barátok és közösségek olyan találkozásai, beszélgetései, amelyek egy kávézóban, cukrászdában vagy otthon egy kis minőségi édesség mellet zajlanak és hozzátette, hogy ezek az élet szép pillanatai, s nehezebb időkben még nagyobb jelentőségűek.

2022 évzáró gondolatok

Posted on by hunbisco

Úgy tűnik, az édességekhez szükséges világpiaci alapanyag árak emelkedett szinten, de stabilizálódnak. A sérülékenység ugyanakkor továbbra is magas. Váratlan politikai, katonai, időjárási események, kártevők vagy betegségek felbukkanása boríthatja a konszolidációt.

A cukor európai ára 100 százalékkal emelkedett. Reményre ad okot, hogy Ukrajna jó alternatív forrás lehet, ha a cukor termesztési, betakarítási és szállítási lehetőségek működnek 2023-ban. A cukor az európai piacok büntető vámjai miatt a világpiacon olcsóbb. A kakaó ára 10 százalékkal nőtt, ugyanakkor a jövőbeli kontraktusok ára visszament a korábbi szintre. A tejpor 2021 év eleji árról 2022 közepére 100 százalékkal nőtt, de azóta visszakorrigált plusz 40 százalékra, a jelenlegi árszint csökkenően stabil. A búza ára 50 százalékkal lett magasabb, viszont a jelenlegi árszint stabil. A vanília ára stabilan alakul, de a negatív környezeti hatásokból adódó kevesebb virágzás és a növekvő kereslet miatt itt egy lépcsőzetes, évi 3-5 százalékos drágulás várható. Vaníliát szinte csak Madagaszkáron termesztenek, egy váratlan időjárási jelenség ennek az alapanyagnak az esetében is jelentős ármozgást idézhet elő.

Nemcsak az édességek, de számos mindennapi élelmiszer esetében is jelentően növeli az árakat a Népegészségügyi Termékadó (NETA), amelynek ügyében folyamatosan kérjük a döntéshozókat az adótöbbszörözés megszüntetésére, mert a felhasznált alapanyagokat a termelési lánc minden pontján adóztatják. Az importhányad következtében hatással van a fogyasztó árra a forint árfolyama.  Az árstopok miatti kereskedői veszteség porlasztás a nem árstopos termékek árát felhajtja, ennek az édességek különösen kiettek. Az emelkedő munkabérek miatti költségnövekedés is érvényesül az árakban. Az energiaárak emelkedés minden édességgyártó vállalkozást komolyan sújt, de vannak fokozatok. A legjobban kitettek a sütéssel dolgozó vállalkozások, tipikusan a kekszet, ostyát, csipszet előállítók, itt ugyanis a technológia a gázra alapul, amit gyakorlatilag lehetetlen más energiaforrásra cserélni.  Számos vállalatnál korszerűsítették például a fűtési rendszereket, vagy telepítettek napelem parkot (jellemzően sziget rendszerekben) amelyek a hatékonyságot javítják.

Arra számítunk, hogy a karácsonyi édesség forgalom értéke nem fog elmaradni a tavalyitól, de a vásárolt mennyiségek csökkenhetnek. A karácsonyi időszak sláger terméke a szaloncukor. A legnépszerűbb továbbra is a zselés, és a legkeresettebek között vannak a marcipános, kókuszos, mogyorókrémes termékek. Sokan szereztek be szaloncukrot kézműves termelőktől ahol óriási az ízválaszték és nagy a kísérletező kedv. Például forralt boros, birsalmás, gyümölcskocsonyás, sós pisztáciás ízek gyarapítják a kínálatot. 2022 végén a szaloncukor bekerült a jelenleg 148 elemű Magyar Értéktárba, és kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították.