Hírek

Kategória: Hírek

Kakaópiaci capriccio

Posted on by hunbisco

Árfolyamkilengések, spekulánsok, alternatív alapanyagok és a klímaváltozás – miből és mennyiért lesz csokoládénk a jövőben? Nyári kerekasztalán a Magyar Édességgyártók Szövetsége a kakaópiacot felkavaró trendeket elemezte.

Miközben a fogyasztók nyári szabadságukat töltik, az édességgyártók már a karácsonyi idényre készülnek. A kakaó ára azonban tavaly ősz óta a sok éve megszokott szint négyszeresére szökött fel, a szakmában ezért most mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztat – mondta köszöntőjében Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. – Milyen árcédulával kerülnek majd a csokimikulások és a szaloncukrok az üzletek polcaira?

Bár a nyersanyagpiacokat általában kereskedelmi sávban mozgó ár jellemzi, a fundamentumokban bekövetkező, váratlan változások sokkhatása szokatlan árfolyammozgást idézhet elő, mondta a rendezvényen tartott előadásában Bukta Gábor, a Concorde Csoport elemzési üzletágvezetője. A kakaópiacon sem a mostani az első turbulens időszak, hasonló kilengéssel például már a 70-es években is borzolta a kedélyeket, amikor a kakaó tonnánkénti ára 6 ezer dollár közelébe ugrott.

A mindig a jövőt beárazó piacon azonban az árfolyam alakulását a kínálat és a kereslet várható változásán túl számos más tényező, közöttük a részvénypiaci spekulánsok ténykedése is befolyásolja. Utóbbi akár szélsőséges árfolyammozgást idézhet elő, annak hatása azonban mindig átmeneti. A piaci szereplők ugyanis tudják, hogy milyen áremelkedés vagy csökkenés lehet reális, ezért az árak a kilengést követően vagy visszarendeződnek, vagy új egyensúlyi szintet találnak.

Így lesz ez a kakaópiacon is. Bár az utóbbi hónapokban a kakaó tonnánkénti ára 2-3 ezer dollárról 4, 6, 8, sőt 10-12 ezer dollárra is felszökött, és az International Cocoa Organisation adatai szerint idén a termelés 11,6 százalékos csökkenése várható, a nyersanyagpiacokat folyamatosan figyelő elemzők – közöttük a Bloomberg és J.P. Morgan pénzügyi szakemberei – arra számítanak, hogy a kakaó ára egy-két éven belül 6 ezer dollár körüli szintre mérséklődik.

Az édességek kiskereskedelmi árát ugyanakkor a kakaópiaci turbulencia kevéssé tépázza, mondta Bukta Gábor. A csokoládé bolti árához a kakaó költségei eleve alig 20 százalékot adnak. A termékek kakaótartalma emellett erősen eltérő, és a gyártók határidős ügyletekkel is védik magukat az áringadozás kockázataival szemben. Az ilyen szerződésekbe foglalt, jegyzési árak csökkenése szintén 6 ezer dollár körüli kakaóárat valószínűsít 2025-2026-ra.

Árpa, maláta, napraforgó – csokoládé kakaómentesen

A világ kakaótermelésének felét mindössze két ország, Elefántcsontpart és Ghána adja, Kamerunnal és Nigériával együtt ebben a nyugat-afrikai régióban terem a kakaóbab több mint 60 százaléka – ez a földrajzi koncentráció pedig komoly kockázatok forrása. A monokultúrás gazdálkodás erdőirtáshoz és talajromláshoz vezet, a kakaónövények 50 százalékát a klímaváltozás fenyegeti, miközben egy kilogramm kakaó előállításához 24 ezer liter víz szükséges. A felaprózott földeken nagy szénlábnyommal és alacsony termelékenységgel gazdálkodó farmerek elszegényednek, gyakran gyerekmunkásokat dolgoztatnak veszélyes körülmények között.

Éppen ezért a Planet A Foods elsőként a kakaó alternatíváját fejlesztette ki, mondta Katrin Förster, a cég üzletfejlesztési igazgatója, aki videókapcsolaton keresztül csatlakozott a kerekasztalhoz. A 2021-ben alapított, német startup fenntartható alapanyagok létrehozását tűzte zászlajára, amelyekkel az élelmiszeripar átalakulását és a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentését segítené. A cég müncheni kutatólaborjában így született meg a ChoViva, amely a csokoládé ízélményét adja, de kakaó nélkül. Helyi termesztésű, száz százalékban természetes alapanyagokból – zabból és/vagy napraforgómagból – készül, amelyeket a kakaóbabhoz hasonlóan fermentálnak és pörkölnek. A rövid ellátási láncnak és az innovatív gyártási folyamatnak köszönhetően a ChoViva szénlábnyoma 90 százalékkal, vízfelhasználása 94 százalékkal kisebb, mint a csokoládégyártásé.

Tavaly a Planet A Foods már kétezer tonnát gyártott termékéből, amely megjelent a nagy kereskedelmi láncok kínálatában, az innovatív alapanyag iránt pedig olyan nagy szereplők is érdeklődnek, mint a Lindt.

Nem a kakaó kiváltása a céljuk, mondta Katrin Förster, fenntartható alternatívát kínálnak, amit különösen a fiatalabb fogyasztók mindinkább elvárnak és értékelnek. A ChoViva fejlesztésekor ezzel együtt a versenyképes ízélmény megteremtését célozták, mert a piaci sikernek ez az egyik legfontosabb előfeltétele – és a cég felmérése szerint a vásárlók több mint 70 százaléka elégedett az ízzel, ami már a kényeztető kategória. Ha a kakaóból készült termékekkel megegyező áron kapható, akkor a válaszadók 95 százaléka szívesen választaná ezt a fenntartható alternatívát. A cég ezért Európában és Észak-Amerikában is bővíti gyártókapacitását, így a termelés évi 10 ezer tonnára fog növekedni.

Bár a kakaó exkluzív élvezeti értéke, kedvező élettani hatása és a feldolgozására szolgáló technológiák kiforrottsága miatt aligha pótolható a csokoládégyártásban, a piaci szereplők már a múltban is kerestek alternatívákat – mutatott rá dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszer-mérnöki Intézetének egyetemi docense előadásában, amelyet Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára tolmácsolt a rendezvényen.

A hetvenes évek végi, említett válság idején az észtek például kamával – a nemzeti konyha rozst, búzát, árpát és borsót tartalmazó lisztkeverékével – készítettek kakaót nyomokban tartalmazó csokoládét. De sörgyárak is próbálkoztak már azzal, hogy árpából és malátából álkakaót állítsanak elő, és a karob – a szentjánoskenyérfa termése – is ismert csokipótló.

Három irányban indulhatunk el, ha a kakaó alternatíváját keressük. A gabonafélék – kakaóbabhoz hasonló – fermentálása és pörkölése kézenfekvő eljárás. A Zürichi Egyetem kutatói három évvel ezelőtt ugyanakkor olyan módszert dolgoztak ki, amellyel laboratóriumi körülmények között egyetlen kakaóbabból csokoládét növesztettek, azaz bioreaktorban sokszorozható kakaószövetet állítottak elő. A termesztők, a feldolgozók és a gyártók emellett olyan technológiákkal is próbálkoznak, amelyekkel a kakaónövény termésének egészét – nem csupán a kakaóbabot – felhasználhatnák akár az alapanyag, akár az édességek előállításában.

Fontos kiemelni, és ezt maguk az újítók is hangsúlyozzák, hogy az alternatívák nem a kakaó kiváltását célozzák, csupán új ízt visznek a palettára. Elsősorban környezetünk kímélésére és megőrzésére kell törekednünk, hogy a jövő nemzedékek is olyan világban élhessenek, amelyben a kakaócserje megterem, az egyedülálló és pótolhatatlan kakaóból készült csokoládé élvezhető és elérhető marad.

Szaloncukor késleltetett árhatással

Sok évtizedes tapasztalat, hogy a csokoládé iránti kereslet kitartó, az édességeladások harmadát adja, és ez minden bizonnyal a továbbiakban is így lesz, mondta a kerekasztalon Takács István, a Szerencsi Bonbon ügyvezetője, aki az év végi szezonra a szaloncukor 10 százalék körüli drágulását valószínűsítette. A magasabb kakaótartalmú termékek előállítása azonban költségesebbé válik, ezért azokból kevesebb fogyhat, miután a kakaópiaci árrobbanás késleltetett hatása eléri az üzletek polcait. A gyártóknak eközben új termékeket is fejleszteniük kell, de ilyen körülmények között nehezebb az innováció.

Újításokról és válságokról beszélt dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója és főmuzeológusa is, aki a magyarországi csokoládéfogyasztás 18. századig visszanyúló történetéről adott áttekintést.

Ami az édességgyártásban a kakaó, az a csomagolásban a cellulóz, amiből szintén nagy a hiány – mondta előadásában Rosta Péter, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Ipari Design tanszékének tanára. A csomagolás területén sem csupán a korszerű igényekre válaszoló formatervek készítése a feladat – amelyekért az egyetem hallgatói rangos hazai és nemzetközi díjakat kapnak –, hanem fenntartható megoldásokat kell kidolgozni.

Turbulenciát hoz a nyuszi

Posted on by hunbisco

Húsvét előtti kerekasztal beszélgetését a tavaszi napéjegyenlőségre időzítette a Magyar Édességgyártók Szövetsége – az édességpiaci alapanyaghelyzet azonban korántsem ilyen kiegyensúlyozott.

A tavalyi infláció harapása az édességpiacon is mély nyomot hagyott. Miközben a felszökő árak hatására a piac mérete éves alapon 23 százalékos növekedéssel meghaladta a 381 milliárd forintot, tonnában kifejezve a fogyasztás szinte minden termékkategóriában jelentősen visszaesett – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A múlt évben összesen 109 ezer tonna édességet vásároltunk, 5,8 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben, de a csökkenés csaknem minden termékszegmensben ennél lényegesen nagyobb, a jégkrémek és a piskóták esetében például 8 százalék feletti volt. A skála másik végén a táblás csokoládékból és a csokiszeletekből viszont 1,3 és 0,3 százalékkal fogyott kevesebb, vagyis a friss adatok ismét bizonyítják, hogy a csokiról mondunk le a legnehezebben.

Ezzel együtt 2023-ban történt meg először, hogy a húsvéti forgalom erősen eltérő mértékben ugyan, 1-18 százalékkal, de kivétel nélkül minden termékkategóriában visszaesett. Húsvéti nyusziból és tojásból, azaz üreges csokoládéfigurákból összesen ezer tonnát vásároltunk 10 milliárd forint értékben, a megelőző évhez képest 5,6 százalékkal kevesebbet.

Időjárási jelenségek kavarnak a kakaóba

Mindebben a hazai infláción túl globális gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők is közrejátszottak, amelyek a következő időszakra is nagy hatással lesznek. A kakaó, a cukor és a gabona az édességgyártás legfontosabb alapanyagai közé tartozik, minőségük, gondos feldolgozásuk döntő mértékben meghatározza a termékek textúráját és ízét – termelőik azonban komoly kihívásokkal küzdenek.

A kakaóbab három legnagyobb termelője Elefántcsontpart, Ghána és Indonézia, míg a prémium minőségű kakaó legnagyobb szállítója Ecuador. A növény környezeti igényei miatt földrajzilag behatárolt a termőterület, így szállítói oldalon erősen koncentrált a piac, a globális kakaókínálat közel 60 százalékát ugyanis a két afrikai ország adja. Az elefántcsontparti kakaóföldek azonban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás, illetve az országon áthaladó Harmattan passzátszél hatására kiszáradnak. Az afrikai ország így az átlagos terméshozamhoz képest közel 40 százalékkal kevesebb kakaóbabot tudott a világpiacra bocsátani, ez pedig árrobbanáshoz vezetett – a kakaóbab tonnánkénti árutőzsdei ára egy év leforgása alatt 400 százalékkal emelkedett, idén januárban már a 7 ezer dolláros szintet kóstolgatta.

Az Európai Csokoládé-, Keksz- és Édességipari Szövetség (CAOBISCO) jelentése szerint a világ kakaóbab-termelői az utóbbi öt évben már nem tudták kiszolgálni a keresletet, és sajnos várható, hogy a hiány a következő években még nagyobb lesz. A klímaváltozás, az El Nino és más időjárási jelenségek, valamint a kártevők pusztítása mellett a helyzetet ugyanis rontja, hogy Afrikában a kistermelők elaprózott földeken, a fiatalok elvándorlásától is szenvedő ültetvényeken, alacsony hatékonysággal dolgoznak, így eleve rosszabb termésátlagokat érnek el. Különösen Ázsiában ugyanakkor egyre népesebb és nagyobb vásárlóerejű középosztály igényli az édességeket, tovább mélyítve a kínálat és a kereslet közötti szakadékot, és borítékolva a kakaó további drágulását.

Újításban keresnek kiutat a gyártók

A másik fontos alapanyag, a cukor legnagyobb termelője Brazília, az

Európai Unió a világ termelésének 20 százalékát adja. A CAOBISCO előrejelzése szerint a 2023/24-es szezonban a cukortermelés világszinten elérheti a 178,4 millió tonnát, a két idénnyel ezelőtti, 180 millió tonna rekordterméshez közeli szintet. A világ népességével együtt azonban a cukorfogyasztás is töretlenül növekszik, ami a jó termés ellenére felfelé viheti a cukor árát.

Az EU-ban, amely saját cukorszükségleteinek csupán 50 százalékát tudja előállítani cukorrépából – a másik felét pedig nád- és répacukor behozatalából fedezi – a fehér cukor tonnánkénti ára például pár hónap leforgása alatt 80 százalékkal emelkedett. A világ más térségeihez képest jóval magasabb cukorárak pedig csökkentik az itteni édességgyártók magas hozzáadott értékű termékeinek versenyképességét, fokozzák az inflációt, és kedvezőtlenül hatnak az unió gazdaságára, kereskedelmi mérlegére.

A hazai édesség- és cukoripar ezért az európai cukor-rekultiváció kezdeményezését, a cukorrépa termesztés és a cukoripar fejlesztését, valamint

az élelmiszergyártás zökkenőmentes cukorellátásának biztosításához a cukorbehozatal vámmentesítését ajánlja a soron következő magyar EU-elnökség figyelmébe.

Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szintén a magyar EU-elnökség agrárprioritásairól és a várható támogatásokról adott áttekintést a kerekasztal beszélgetésen. Az ágazat legnagyobb kihívásai között a helyettes államtitkár is a megfelelő alapanyag-ellátás biztosítását, valamint a versenyképesség fokozását, az ehhez szükséges digitalizációt és modernizációt, az energiahatékonyság növelését és a fenntarthatósági célok elérését emelte ki.

Megválaszolásukat az Agrárminisztérium a KAP Stratégiai Terv keretében újabb támogatásokkal segíti, amelyekre a tervek szerint 2024 júniusában és novemberében is kéthetes időszakban lehet majd pályázni. A program többek között alkalmat ad mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztésére, valamint olyan megújuló energiaforrást hasznosító berendezés beszerzésére – akár erőmű létesítésére –, amelynek termelési kapacitása meghaladja az adott fogyasztási hely energiaszükségletét.

Energiahatékonyságuk és termelékenységük további javításán túl az édességgyártók is innovációval válaszolnak a piaci kihívásokra és más trendekre, mondta Sánta Sándor. Bár a legnépszerűbb termékek bevált receptúráin nem változtatnak, a Mars, a Hershey és a Nestlé példája is mutatja, hogy a gyártók egyes termékeik tömegét buborékosítással csökkentik, teljes helyett részleges bevonattal készítik, a kakaóvajat pedig részben mogyoróvajjal vagy pálmaolajjal helyettesítik. Tovább növelik a teljes kiőrlésű gabonák, valamint a természetes aromák és színezékek felhasználását is, utóbbiak globális piaca 2028-ra meghaladhatja a 14 milliárd dollárt.

Itthon azonban nehéz lenne megjósolni, hogy most húsvétkor vagy különösen a jóval nagyobb súlyú karácsonyi idényben miként alakul majd az édességek kiskereskedelmi forgalma. A termékek fogyasztói árában – mint arra Németh Ferenc, a Tutti Élelmiszeripari Kft. kereskedelmi igazgatója rámutatott – az árutőzsdei folyamatok hatása ugyanis időeltolódással jelenik meg. A zavartalan alapanyag-ellátás érdekében a gyártók hosszabb időre, akár fél évre előre beszerzik a szükséges mennyiséget, így az idei csokimikulásokhoz is azt a kakaót fogják felhasználni, amit a jelenlegi aranyáron vásároltak.

Nápolyikról és ostyákról

Posted on by hunbisco

Fagyizás közben a tölcsérbe harapva aligha gondol bárki áldozatra, pedig az ostya neve a latin hostiából ered, és maga a termék is a vallási szertartás világából került az édesszájúak tányérjára. Kevéssé ismert tény az is, hogy az ostyalapokból készülő nápolyi szelet sem a névadó olasz városból származik, hanem bécsi cukrász fejéből pattant ki – ráadásul a nyomok ebben a történetben is az ókori görögökhöz vezetnek.

A meleg időt jól viselő, útközben is könnyen fogyasztható ostya és nápolyi a nassolni vágyók nagy nyári kedvence. A sok más édességhez képest jellemzően alacsonyabb cukor- és energiatartalmuk, megfizethető áruk és széles választékuk miatt is népszerű termékek piaca – amely napjainkban korántsem kihívásmentes – ígéretes növekedés elé néz, mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a szervezet idényindító kerekasztal-beszélgetésén, amely a trendek áttekintése mellett a hazai és nemzetközi szereplők legfrissebb innovációiból is ízelítőt adott.

Európában és Észak-Amerikában fogy a legtöbb ostya és keksz, a Maximize Market Research jelentése (Wafer Biscuits Market – Industry Analysis and Forecast, 2022-2029) szerint a két térség 2021-ben a teljes, 100,92 milliárd dolláros globális piac mintegy háromnegyedét adta. Az elemző szerint a termékkategória piacmérete 2029-ig évente átlagosan 2,9 százalékkal fog bővülni, így az évtized végére eléri a 126,85 milliárd dollárt.

Nagy szelet a piacból

A hazai piacon az ostya és a keksz termékkör 55 milliárd forintos szegmensének részesedése megközelíti a piac negyedét, a fagylalt 56,5 milliárd forintos szelete után a második legnagyobb – mondta nyitó előadásában Sánta Sándor. A siker titka a hagyomány és az újítás vegyítésében rejlik. Az ostya termékek és a nápolyi szeletek gyártói az eredeti alapok megtartásával folyamatosan fejlesztik kínálatukat, így mindig alkalmazkodnak a fogyasztók változó ízléséhez és preferenciáihoz.

Miközben a nagy klasszikusok, a kakaós-mogyorós nápolyik, a hagyományos tölcsérek és ostyarudak népszerűsége töretlen, a vásárlók növekvő egészségtudatosságát és ínyencségét jelzi egyrészt a teljes kiőrlésű lisztekből, illetve alternatív összetevőkből készülő, vegán és gluténmentes változatok, falatnyi méretben csomagolt szeletek keresettsége, másrészt a prémium kategóriás alapanyagokat – például extra csokoládét, pekándiót, liofilizált gyümölcsöket – felvonultató és különleges ízkombinációkat kínáló termékek növekvő forgalma.

Iparágunk ugyanakkor olyan kihívásokkal szembesül, mint a kiterjesztett gyártói felelősséget érvényesítő EPR-díj mértéke, a népegészségügyi termékadóval, a NETA-val járó adminisztráció terhe és az adó egyes termékkörökben tapasztalható halmozódása. Szektorunkat is sújtja az általános szakemberhiány, a munkaerő-toborzás nehézsége csakúgy, mint a KKV-finanszírozás, a pályázati kifizetések elmaradása, miközben a kiskereskedelmi forgalom közel 13 százalékos csökkenéséhez közelítő, 10 százalékot meghaladó visszaesést látunk, mondta az elnök.

Bár az év második felében a fogyasztás tovább csökkenhet, a Magyar Édességgyártók Szövetsége reméli, hogy a negatív trend előbb-utóbb megáll.

Miután észrevételeit jelezte, a szervezet a NETA-halmozódás megszüntetésében és az EPR-díj mérséklésben, további racionalizálásban és az adminisztrációs teher csökkentésben bízik. Az alapanyagok és az energia stabilizálódó ára mellett erre is szükség lenne a hazai édességgyártók versenyképességének növeléséhez, a szektort nehéz körülmények között is jellemző fejlesztés és újítás folytatásához.

Ostyalapok innovációra töltve

A görögök már az ókorban készítettek lisztből és vízből lapos süteményeket (obelios), amelyeket két fémlap között, nyílt tűzön sütöttek. Receptjüket és módszerüket – amely a középkorban már Európa-szerte ismert volt – belga, francia és holland cukrászok fejlesztették tovább, így a vallási szertartásokhoz készülő ostya (wafer) mellett megjelent a nagyobb nedvességtartalmú és puhább, mély rácsmintázatú waffle (gofri) is. Az ostyák méretre vágása után maradó széleket a ministránsok csokoládéval vagy karamellel édesítve fogyasztották. A bécsi Oscar Pischingernek ez adhatott ihletet, hogy az 1880-as években megalkossa a róla elnevezett, ostyából készült tortát, amely máig népszerű desszert Közép-Európában, mutatott rá történeti áttekintésében a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.

Bár az édes ostya az olasz tartományokban a kora középkorban megjelent (pizelle), a közhiedelemmel ellentétben a nápolyi sem olasz találmány. Eredete Josef Manner (1865-1947) osztrák cukrászhoz fűződik, aki a róla elnevezett ostyás szelet töltelékéhez kiváló minőségű olasz mogyorót használt, és ezt az új édesség népszerűsítéséhez külön kiemelte. A hivatalos keresztapa azonban a német Bahlsen édességgyártó vállalat lett, amely 1940-ben forgalomba hozott, mogyoróízű ostyakekszének a nápolyi eredet tiszteletére a Napolitaner nevet adta.

Az évszázadokon, sőt évezredeken átívelő ostyás innováció ma is töretlen, amit a kerekasztal három hazai vendége is illusztrált előadásában.

Ha a Bakery World Hungary neve sokak fülében nem cseng ismerősen, termékei a fogyasztók annál szélesebb köréhez jutnak el, mivel a cég saját márkás fagylaltostyákkal, natúr, mártott és töltött ostyarudakkal, belga gofrikkal, valamint újdonságként karamell és spekuláciusz kekszekkel szolgálja ki ügyfeleit – mondta Sárközi Márton ügyvezető igazgató. A fejlesztések irányát ezen a palettán a minőségi csokibevonatok előtérbe kerülése, a kekszek falatnyi méretű kiszerelése mellett a hagyományt újítással ötvöző Utast Ellátó édességek reneszánsza mutatja.  

A családi vállalkozásból 42 év alatt meghatározó piaci szereplővé növekvő Urban Édesipari Kft. folyamatosan beruház a gyártási technológia fejlesztésébe. Két termelőcsarnokában a puszedlik és teasütemények mellett óránként 3 ezer kilogramm nápolyi készül, gépsorai a párnatasakos és vödrös csomagolás mellett állótasakos, szeletes és tömbös csomagolásra, valamint egy terméken belüli eltérő krémezésre és ostyavastagság kezelésére is alkalmasak. Idén a cég harmadik csarnokában is megkezdi a termelést, és a prémium kategóriás termékek csomagolása után a vödrös termékcímkéket is megújítja az egységes céglogó alatt. A környezetvédelemre, például a hulladékhő visszanyerésére és helyszíni szennyvíztisztításra, a csomagolóanyag csökkentésére is gondot fordító cég célja, hogy öt éven belül régiós szinten is a piac élvonalába kerüljön, mondta Hullmann Viktória kereskedelmi igazgató.

A Mondelez Hungária Kft. a csokoládés szeletek, valamint a csoki és egyéb szeletek alszegmensében egyaránt piacvezető 33, illetve 40 százalékos részesedésével, míg az ostyaszeletek alszegmensében 23 százalékos részesedéssel a dobogó harmadik fokán áll, mondta Nagyidai Krisztina, a hazai leányvállalat márkamenedzsere. A közkedvelt nemzetközi és hazai márkákat kínáló szállító az egészséges nassolásra és a fenntartható termesztésre, gyártásra egyaránt hangsúlyt helyez, és fogyasztói igényekre válaszolva a még mindig vezető alapízeken túl fehércsokis, kókuszos, vaníliás és karamellás ízek felé nyit. További újdonság, hogy a Milka Waffelini termékek hamarosan megújuló csomagolása mellett az idén 70 éves Sport szelet is új mezben ünnepelhet.