hunbisco

Szerző: hunbisco

Cukor, cukorkák, gumikák, kandispálcák 

Posted on by hunbisco

Ízekkel incselkedő gumicukorkák és koktélalap kandispálcák

A cukorpiac kanyarvételeire a sikeres cukorkagyártók exportbajnok, innovatív termékek fejlesztésével válaszolnak, kristályosodott ki a budapesti kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a Magyar Édességgyártók Szövetsége és az Európai Cukorfelhasználók Szövetsége október elején invitálta meg a sajtó képviselőit. A termelők és a feldolgozók szakmai szervezetei a törvényalkotóknak is új intézkedéseket javasolnak, amelyek növelnék régiónk versenyképességét.

Kapnak hideget és meleget is a hazai édességgyártók az árak, a fogyasztói kereslet és a szabályozási környezet változásai miatt – mondta nyitó előadásában Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A piac mérete az idei év első nyolc hónapjában például megközelítette a 450 milliárd forintot, a gyártói bevételeket azonban az erős infláció növelte, mivel a szállított mennyiség alapján a piac csökkent – miközben az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben az értékesítés volumene ugyanebben az időszakban 2,7 százalékkal növekedett.

A kakaó ára, amely tavaly rekordmagasságokban járt, mostanra mérséklődött ugyan, de még mindig a duplája a két évvel ezelőtti önmagának. Ráadásul a kedvező fordulatnak csak jövőre örülhetnek majd az édességgyártók, mert az idei ünnepi idényre már legyártották termékeiket.

Újabb egy évvel halasztja az erdőirtás-mentes termékek – többek között kakaó, kávé, szója, olajpálma – unión belüli forgalmazására vonatkozó EUDR (EU Deforestation Regulation) rendeletének hatályba lépését, jelentette be az Európai Bizottság a sajtókerekasztal előtti órákban. A piaci szereplőknek így 2026 végére kell majd felkészülniük a megfelelési követelmények teljesítésére, és ez az édességgyártókat is segíti idei költségeik csökkentésében.

Az idén októbertől tovább emelt ERP-díjak megfizetése ugyanakkor plusz terhet ró a piaci szereplőkre. A kiterjesztett gyártói felelősségre (Extended Producer Responsibility) vonatkozó uniós környezetvédelmi irányelvnek megfelelően Magyarországon 2023 júliusa óta működik az EPR-rendszer, amelyben meghatározott körforgásos termékek, közöttük a csomagolások és a reklámpapír hulladékkezelését a gyártók finanszírozzák. Az európai viszonylatban eddig is legdrágábbnak számító rendszerben nehezen értelmezhető a díjemelés, mutatott rá Sánta Sándor. A mind kiterjedtebb újrahasznosításból származó, növekvő bevételek mellett az ERP-díjaknak inkább csökkenniük kellene.

Cukorpiaci ingadozások és az ellátás biztonsága

Az Európai Cukorfelhasználók Szövetsége (CIUS) több mint 15 ezer élelmiszer- és italgyártó vállalatot képvisel, amelyek az unióban gyártott cukor legnagyobb részét felvásárolják magas hozzáadott értékű termékeik – például édességek, gyümölcslekvárok, csokoládék és üdítőitalok – gyártásához. A szervezet tagvállalatai 400 ezernél több munkahelyet biztosítanak, és jelentős mértékben hozzájárulnak az unió mezőgazdasági-élelmiszeripari teljesítményéhez és kiviteli többletéhez.

Évi 15-20 millió tonna répacukrot gyárt, az Európai Unió ezzel a világranglista első helyén szerepel, mondta előadásában Mayssa Vandevyvre, a CIUS főigazgatója. Szállítóink versenyképes áron termelnek, amely a brazil nádcukor árával vetekszik, a piacot azonban szerkezeti problémák terhelik. A cukortermelés például az európai répaövben – Észak-Franciaországban, a Benelux államokban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban – összpontosul, míg a finomítók nagyrészt a répát kevéssé termesztő régiókban, többek között Portugáliában, Dél-Kelet-Európában, valamint Olaszország déli részén működnek.

Az európai cukorpiac emellett erősen konszolidált, a termelt mennyiség felét francia és német vállalatok szállítják, és a 7 legnagyobb gyártó az uniós piac több mint négyötödét, 81 százalékát adja. Mindez korlátozza a versenyt, a szállítás költségeit pedig növeli. Az uniós cukor piaci ára gyakran ingadozik, mind az EU referenciaártól, mind a világpiaci ártól eltér, hol felettük, hol alattuk alakul. A gyártás és a kivitel mellett az unió a világ több országából is cukrot importál. A tavaly október és idén szeptember között behozott cukor közel harmada Ukrajnából és az Egyesült Királyságból, negyede Mauritiusról és Kolumbiából érkezett.

Bár a cukor európai felvásárlói a helyi beszerzést részesítik előnyben, a CIUS nagyobb változatosságot sürget. A diverzifikáció ugyanis növelné az ellátás biztonságát, a piactorzulás kockázatát pedig csökkentené. A szervezet továbbá a kontraproduktív szabályok felülvizsgálatát javasolja a törvényalkotóknak. A felhasznált uniós cukor mennyisége helyett például a gyártott termékek hozzáadott értékére kellene összpontosítani, és a szabályalkotást ezen a piacon is tényekre, hatástanulmányokra, valamint az érintett felekkel folytatott konzultációra alapozni.

Ízes izgalmak és roppanós örömök az ünnepekre

A Haribo, a gumicukorkák vezető gyártója Nemesvámoson az ezredfordulón nyitotta meg magyarországi gyárát, ahonnét Kanadától Ausztráliáig a világ minden tájára szállít termékeket, amelyeket a legszigorúbb élelmiszer-ipari szabványoknak megfelelően, természetes alapanyagokból, mesterséges színezék hozzáadása nélkül és vegán változatban is készít. Idén az év végi ünnepi szezon újdonságai között jelennek meg például a savanykás ízű gumidenevérek, az édes-savanyú gumitökök és -kísértetek, míg a gumi rénszarvasok karácsonyra is friss ízélményeket ígérnek.

Innovatív termékekkel bővíti magyarországi kínálatát a sajtókerekasztalon szintén bemutatkozó Storck is. A karamellkrémes cukorkák legnagyobb szállítója karamellás pattogatott kukoricát és kekszfalatokat helyez a hazai boltok polcaira.

Meglehet, az NL Green nevét a hazai fogyasztók kevéssé ismerik, a mórahalmi cég ízesített kandiscukor pálcái annál keresettebbek olyan piacokon, mint az Egyesült Államok. A kisvállalat újító erejét érzékelteti, hogy a meleg italokat keverés közben édesítő pálcikák mellett ügyfeleik kérésére már hideg italokban oldódó változatot is gyártanak gin, illetve tequila alapú koktélok készítéséhez – és aligha okozna meglepetést, ha ez a termékvonal a közeljövőben a hazai piacot is meghódítaná.

Magyar édességpiac: stagnáló piacon egyensúlyoz a magyar édesipar a kihívások és lehetőségek között

Posted on by hunbisco

Budapest, 2025. április 14. – A 2024-es év nyertesei az eladott mennyiség alapján sorrendben a jégkrém (+10%), cukorka (+4%) és chips (+6%) voltak. Minden más kategória eladása csökkent, beleértve a táblás csokoládét (-8%), a desszertet (-5%), és a kekszet (-2%) is.

2024 mennyiségben stagnáló piacot hozott, és idén is hasonlóra, vagy enyhe csökkenésre számítunk, ahol a hagyományos, valamint az új és prémium termékek iránti kereslet, az esetlegesen fokozódó exporttevékenység és az innovatív fejlesztések adhatnak lehetőséget a szinten tartásra. A világgazdasági és világpolitikai folyamatok most már egyik napról a másikra is megjósolhatatlan eseményei előre tervezhetetlen hatásokat tehetnek az üzleti életre, ezért a rugalmasság, alkalmazkodóképesség most minden cég számára az „élet vizét” jelenti. A költség- és szabályozási környezet súlya továbbra is meghatározó tényező marad.

A magyar édességpiac 2024-ben is folytatta alkalmazkodását a globális és hazai kihívásokhoz. Stagnáló mennyiségek mellett a forgalom értéke nagyjából 7 százalékkal nőtt, tehát a számos árfelhajtó hatás ellenére az édességek átlagos áremelkedése lényegében nem tért el az élelmiszer árak KSH által mért 6 százalékos szintjétől. Eközben a nyersanyagárak drámai ingadozása, az energiaköltségek emelkedése, a munkaerőhiány és a csomagolóanyagok árának növekedése egyaránt nyomást gyakorolt a gyártókra. Egy tonna kakaó ára például 12 ezer dollár fölé emelkedett decemberben, a cukor pedig világszinten mintegy 50%-kal drágult. A piac hihetetlen hektikusságát mutatja, hogy októberben a kakaó ára még csak 6.500 dollár volt, és 2025 tavaszán, e közlemény kiadásakor már visszakorrigált a tizenkétezer dolláros szintről nyolcezerre. Cégvezető legyen a talpán, aki erre tervezni tud.

A piac bizonytalanságai kiegészülnek a szigorodó szabályozási környezettel, beleértve az EPR-díjat, a közelgő EUDR-t és a NETA terheket is, amelyek különösen a kisebb vállalkozások számára jelentenek komoly adminisztratív és versenyképességi kihívást.

Az édességgyártók még ezek között a körülmények között is őrzik alkalmazkodóképességüket. A hazai gyártók a hagyományos értékekre építve, de folyamatos innovációval – új ízekkel, textúrákkal és formátumokkal – igyekeznek kielégíteni a változó fogyasztói igényeket. A karamellás, mézeskalácsos vagy rizspelyhes csokoládé termékek például sikeres újdonságként jelentek meg, és amagyar fogyasztók sem mondanak le az édességekről. Ez a ragaszkodás különösen megmutatkozik az ünnepi időszakokban. Húsvétkor például az édességeladások jellemzően 15-20%-kal emelkednek az év többi részéhez képest. A drágulás évek óta folyamatos a nyersanyagárak, energiaköltségek, munkabérek és adók emelkedése miatt, ezért a fogyasztók egyre inkább az ár-érték arányt helyezik előtérbe, egyre tudatosabban választva a saját márkás vagy kedvezőbb árkategóriájú, de jó minőségű termékeket.

A gyártók a kereslet ingadozására felkészülve optimalizálják termékportfóliójukat, növelik a digitális marketing és e-kereskedelmi csatornák szerepét. Az export bővítése is egy lehetséges kitörési pont, de a nemzetközi piacokon is megugrandó akadályokat jelentenek: a költségek, az alapanyagárak hektikus mozgása és a szigorodó uniós szabályozások. Hosszabb távon a globális felmelegedés miatt sajnos a kakaó termőterületek további csökkenése várható, ami miatt az árak tovább emelkedhetnek. A kitettség miatt az édesipar számára a fenntarthatósági kérdések ezért különösen fontosak.

Az EUDR új követelményei, az import alapanyagoktól való függőség és a hazai gazdasági környezet túladóztatása jelentősen nehezíti a versenyképesség megőrzését. Ahogyan azt több sikeres kelet-közép-európai példa – például lengyel, cseh, szlovák, román gyártók – is mutatja, először a hazai piacon kell megerősödni ahhoz, hogy exportpiacokon is sikeresen lehessen helytállni. Ez viszont Magyarországon többszörösen nehezített pálya, mert az élelmiszeráruk, ezen belül az édességek értékesítése rendkívüli többletköltséggel jár (például magas ÁFA, magas NETA, magas EPR díjak, kiskereskedelmi adó) más országokhoz képest.

Nagyobb sikerként multinacionális cégek ide helyezett termelését lehet bemutatni, mert a gyártás költségei más európai országokkal összehasonlítva Magyarországon alacsonyabbak. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az egységek akár olyan szinten automatizáltak lehetnek, hogy jelentős hatásuk a munkaerőpiacra nincsen, és amennyiben elsősorban exportra termelnek, a hazai piacra is korlátozott a befolyásuk.

A 2025-ös évre a szektor stabil, de továbbra is kihívásokkal teli időszakot vár. További nyersanyag- és energiaár-ingadozásokra, valamint munkaerőköltség- és logisztikai díjnövekedésre lehet számítani. Az inflációkövető adóemelések és a helyi adók tovább is emelkedő terheket rónak a vállalatokra. Egy ponton túl a költségek extrém szintje már közvetlen hatással lesz a gazdasági teljesítményre is.

A húsvéti szezonban például szinte biztosra vehető, hogy drágábbak lesznek a csokoládék, cukorkák és más ünnepi édességek a tavalyinál. A gyártók igyekeznek a drágulást kezelhető szinten tartani, ám a termelési költségek brutális növekedését nem tudják teljesen elnyelni. A fogyasztók így valószínűleg ugyanannyi, vagy kisebb mennyiséget vásárolnak majd, de a minőség iránti elkötelezettségük nem változik.

A fejlődés nem áll meg. Mindig születnek új formák, ízek, csomagolások, csökkentett cukor- vagy sótartalmú, funkcionális összetevőket tartalmazó termékek, és hagyományos kedvencek is feltámadnak. Egyre gyakoribbak a QR-kódos csomagolások, amelyek plusz információkat nyújtanak a vásárlóknak.

Felturbózott csokimikulások az alapanyagárak hullámvasútján

Posted on by hunbisco

A szállítók innovációval, a fogyasztók alkalmazkodással és kísérletezéssel válaszolnak az árak, a költségek és a törvényi szabályozás változásaira, mutatott rá évzáró sajtóeseményén a Magyar Édességgyártók Szövetsége, ahol kiderült az is, milyen ízkombinációval kényeztet Az Év Szaloncukra.

Bár az utóbbi két évben tapasztaljuk, hogy kevesebb édesség fogy, a kereskedelmi forgalom nominális értéke növekszik, és ezen belül a vásárlók érdeklődése a minőségi termékek felé fordul – mondta nyitó előadásában Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.

Az egyik legfontosabb alapanyag, a kakaó tonnánkénti ára idén például hullámvasútra emlékeztető pályát járt be – a januári 4 ezer dolláros szintről áprilisra 10 ezer dollár fölé szökött, majd meredek esések és emelkedések sorozatán keresztül 6, sőt 5 ezer dollárra csökkent, hogy novemberre ismét 8 ezer dollárra ugorjon, és ott egyelőre megállapodjon. Mellette más alapanyagok is sokat drágultak, a cukor ára világszerte 50 százalék körüli mértékben emelkedett. Jóllehet, ez utóbbi a hazai gyártókat kevéssé érintette, a csokoládé az idei év harmadik negyedére éves alapon 10 százalékkal drágult, szemben az élelmiszerárak 3 százalék körüli inflációjával.

Növekednek a termelés költségei is, a munkabérek, a fuvardíjak 10 százalék feletti, az olyan csomagolóanyagok, mint a papír és az alufólia 50 és 70 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek, a földgáz ára pedig a kakaóéhoz hasonló pályán cikázott egész évben. A forint gyengülése szintén kedvezőtlenül hat az iparág szereplőire, mivel a keksz kivételével termékeiket jelentős mértékben import alapanyagokból készítik.

Az édességgyártók azonban újításokkal válaszolnak a tornyosuló kihívásokra. A  karácsonyi idény közeledtével megjelentek például a meglepő ízekkel és textúrákkal felturbózott, karamellás, mézeskalácsos és rizspelyhes csokimikulások, Nyugat-Európában pedig már 3D nyomtatott csokifigurák is bővítik a kínálatot.

Más termékeiket a gyártók emellett retró üdítőitalok ízével, intenzív gyümölcsös ízkombinációkkal és többféle textúra ötvözésével is frissítik, és újfajta kiszerelésekben, például kisebb, falatméretű csomagolásban is szállítják. Megjelennek mentes változatokkal is, bár az új ízek, textúrák és formátumok kipróbálására egyébként nyitottnak mutatkozó vásárlók ezeket kevéssé keresik – aki édességet vásárol, és egészségi állapota ezt megengedi, jellemzően kényeztetni akarja magát.

A polci áron mintegy 380 milliárd forintra tehető hazai édességpiacból a novemberi-decemberi időszakban harapjuk ki a legnagyobb, 50 milliárd forint körüli értékű falatot, mondta Sánta Sándor. Előrejelzése szerint idén 8-9 millió csokimikulás kerülhet a kosarakba, és 400 tonnához közelítő összmennyiségük értéke valamivel 2 milliárd forint fölötti lesz. Karácsonyra pedig mintegy 3,5 tonna szaloncukrot vásárolhatunk, több mint 15 milliárd forintért.

Szaloncukor – hungarikum és kiváló minőségű élelmiszer

A fondant ugyan francia eredetű, és német közvetítéssel a 19. században érkezett hazánkba, a szaloncukor a magyar cukrász- és édesipar fontos termékévé, valamint sajátos módon a karácsony elmaradhatatlan részévé vált, így idén júniusban bekerült a hungarikumok gyűjteményébe.

Az édességgyártók immár szaloncukor termékkategóriában is pályázhatnak a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy odaítélésére – mondta előadásában Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. A KMÉ védjegy ezen a területen jelenleg az egyik legmagasabb szintű elismerés Magyarországon, egyszerre utal az élelmiszerek biztonságára és minőségére – a pályázás egyik előfeltétele például a Nébih-tanúsítás –, valamint a fenntartható gyártási folyamatokra.

Indonézia a világ egyik vezető pálmaolaj termelője, az ország bruttó hazai termékének 4 százalékát, mezőgazdasági kibocsátásának 30 százalékát adja ez a terület, amely több mit 17 millió ember megélhetését biztosítja – mondta Seress Nuraini Novianti, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója és TDK aspiránsa, aki saját kutatásának eredményeit ismertette a sajtóeseményen. Az édességgyártásban is fontos alapanyagnak számító, más növényi olajoknál lényegesen olcsóbb pálmaolaj európai importjának 45 százaléka szintén Indonéziából származik. A fenntarthatóság növelését célzó uniós szabályozás azonban olyan követelményeket támaszt, amelyeket a piac kisebb szereplői nehezebben tudnak teljesíteni, és az indonéz pálmaolaj-termelők több mint fele, 55 százaléka ilyen kistermelő.

A törvényi szabályozás, az adók és termékdíjak változásából eredő kihívásokra mutatott rá előadásában Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára is. Miközben a NETA-ból befolyó adóbevételek 10 százaléka 2025-től a rendkívül átlátható módon működő Aktív Magyarország Államtitkárság kezelésébe kerül, és transzparens módon a megelőzést, az egészséges táplálkozás és a tömegsport népszerűsítését fogja szolgálni, az adó mértéke továbbra is magas, ráadásul a természetes állapotú és cukormentes termékeket is érinti. További nagy kérdőjel, hogy a 2024-es, 85 milliárdos költségvetési bevételi tervhez képest 2025-re 14%-al magasabb összeget, összesen 97 milliárdot remél az államháztartás a NETA-ból beszedni a nemrég elfogadott költségvetési törvény szerint. Mindeközben az adó alá jellemzően tartozó termékek értékesítési mennyisége stabilan csökkenő pályán van.

Európai összehasonlításban is kirívóan magas a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó, kiterjesztett gyártói felelősségi (ERP) díj is, és ez már a versenyképesség rovására megy. Az EUDR, az Európai Unió erdőirtásmentes termékekre vonatkozó rendelete pedig különösen a kis- és mikrovállalatokat fogja nehezített pályára tenni, jelentős adminisztrációs feladatokkal, kockázatkezelési és tanúsítási kötelezettséggel – a bevétel akár 4 százalékát elérő bírság, vagy árukészletek zár alá vételének terhe mellet. Az EU-s gyártók döntő része, kormányok és szakmai szervezetek egyaránt a tervezett 2025-ös bevezetés egy éves halasztását kezdeményezték, amit vélhetően meg fog szavazni az Európai Parlament.

Nem utolsósorban Kovács Ádám és Kovács Gergely, a díj alapítói és projektgazdái a rendezvényen hirdették ki az Év Szaloncukra 2024 verseny kategóriáinak győzteseit. A fődíjat a Stühmer körtezselés-muskotályos szaloncukra érdemelte ki.