Árfolyamkilengések, spekulánsok, alternatív alapanyagok és a klímaváltozás – miből és mennyiért lesz csokoládénk a jövőben? Nyári kerekasztalán a Magyar Édességgyártók Szövetsége a kakaópiacot felkavaró trendeket elemezte.

Miközben a fogyasztók nyári szabadságukat töltik, az édességgyártók már a karácsonyi idényre készülnek. A kakaó ára azonban tavaly ősz óta a sok éve megszokott szint négyszeresére szökött fel, a szakmában ezért most mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztat – mondta köszöntőjében Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. – Milyen árcédulával kerülnek majd a csokimikulások és a szaloncukrok az üzletek polcaira?

Bár a nyersanyagpiacokat általában kereskedelmi sávban mozgó ár jellemzi, a fundamentumokban bekövetkező, váratlan változások sokkhatása szokatlan árfolyammozgást idézhet elő, mondta a rendezvényen tartott előadásában Bukta Gábor, a Concorde Csoport elemzési üzletágvezetője. A kakaópiacon sem a mostani az első turbulens időszak, hasonló kilengéssel például már a 70-es években is borzolta a kedélyeket, amikor a kakaó tonnánkénti ára 6 ezer dollár közelébe ugrott.

A mindig a jövőt beárazó piacon azonban az árfolyam alakulását a kínálat és a kereslet várható változásán túl számos más tényező, közöttük a részvénypiaci spekulánsok ténykedése is befolyásolja. Utóbbi akár szélsőséges árfolyammozgást idézhet elő, annak hatása azonban mindig átmeneti. A piaci szereplők ugyanis tudják, hogy milyen áremelkedés vagy csökkenés lehet reális, ezért az árak a kilengést követően vagy visszarendeződnek, vagy új egyensúlyi szintet találnak.

Így lesz ez a kakaópiacon is. Bár az utóbbi hónapokban a kakaó tonnánkénti ára 2-3 ezer dollárról 4, 6, 8, sőt 10-12 ezer dollárra is felszökött, és az International Cocoa Organisation adatai szerint idén a termelés 11,6 százalékos csökkenése várható, a nyersanyagpiacokat folyamatosan figyelő elemzők – közöttük a Bloomberg és J.P. Morgan pénzügyi szakemberei – arra számítanak, hogy a kakaó ára egy-két éven belül 6 ezer dollár körüli szintre mérséklődik.

Az édességek kiskereskedelmi árát ugyanakkor a kakaópiaci turbulencia kevéssé tépázza, mondta Bukta Gábor. A csokoládé bolti árához a kakaó költségei eleve alig 20 százalékot adnak. A termékek kakaótartalma emellett erősen eltérő, és a gyártók határidős ügyletekkel is védik magukat az áringadozás kockázataival szemben. Az ilyen szerződésekbe foglalt, jegyzési árak csökkenése szintén 6 ezer dollár körüli kakaóárat valószínűsít 2025-2026-ra.

Árpa, maláta, napraforgó – csokoládé kakaómentesen

A világ kakaótermelésének felét mindössze két ország, Elefántcsontpart és Ghána adja, Kamerunnal és Nigériával együtt ebben a nyugat-afrikai régióban terem a kakaóbab több mint 60 százaléka – ez a földrajzi koncentráció pedig komoly kockázatok forrása. A monokultúrás gazdálkodás erdőirtáshoz és talajromláshoz vezet, a kakaónövények 50 százalékát a klímaváltozás fenyegeti, miközben egy kilogramm kakaó előállításához 24 ezer liter víz szükséges. A felaprózott földeken nagy szénlábnyommal és alacsony termelékenységgel gazdálkodó farmerek elszegényednek, gyakran gyerekmunkásokat dolgoztatnak veszélyes körülmények között.

Éppen ezért a Planet A Foods elsőként a kakaó alternatíváját fejlesztette ki, mondta Katrin Förster, a cég üzletfejlesztési igazgatója, aki videókapcsolaton keresztül csatlakozott a kerekasztalhoz. A 2021-ben alapított, német startup fenntartható alapanyagok létrehozását tűzte zászlajára, amelyekkel az élelmiszeripar átalakulását és a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentését segítené. A cég müncheni kutatólaborjában így született meg a ChoViva, amely a csokoládé ízélményét adja, de kakaó nélkül. Helyi termesztésű, száz százalékban természetes alapanyagokból – zabból és/vagy napraforgómagból – készül, amelyeket a kakaóbabhoz hasonlóan fermentálnak és pörkölnek. A rövid ellátási láncnak és az innovatív gyártási folyamatnak köszönhetően a ChoViva szénlábnyoma 90 százalékkal, vízfelhasználása 94 százalékkal kisebb, mint a csokoládégyártásé.

Tavaly a Planet A Foods már kétezer tonnát gyártott termékéből, amely megjelent a nagy kereskedelmi láncok kínálatában, az innovatív alapanyag iránt pedig olyan nagy szereplők is érdeklődnek, mint a Lindt.

Nem a kakaó kiváltása a céljuk, mondta Katrin Förster, fenntartható alternatívát kínálnak, amit különösen a fiatalabb fogyasztók mindinkább elvárnak és értékelnek. A ChoViva fejlesztésekor ezzel együtt a versenyképes ízélmény megteremtését célozták, mert a piaci sikernek ez az egyik legfontosabb előfeltétele – és a cég felmérése szerint a vásárlók több mint 70 százaléka elégedett az ízzel, ami már a kényeztető kategória. Ha a kakaóból készült termékekkel megegyező áron kapható, akkor a válaszadók 95 százaléka szívesen választaná ezt a fenntartható alternatívát. A cég ezért Európában és Észak-Amerikában is bővíti gyártókapacitását, így a termelés évi 10 ezer tonnára fog növekedni.

Bár a kakaó exkluzív élvezeti értéke, kedvező élettani hatása és a feldolgozására szolgáló technológiák kiforrottsága miatt aligha pótolható a csokoládégyártásban, a piaci szereplők már a múltban is kerestek alternatívákat – mutatott rá dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszer-mérnöki Intézetének egyetemi docense előadásában, amelyet Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára tolmácsolt a rendezvényen.

A hetvenes évek végi, említett válság idején az észtek például kamával – a nemzeti konyha rozst, búzát, árpát és borsót tartalmazó lisztkeverékével – készítettek kakaót nyomokban tartalmazó csokoládét. De sörgyárak is próbálkoztak már azzal, hogy árpából és malátából álkakaót állítsanak elő, és a karob – a szentjánoskenyérfa termése – is ismert csokipótló.

Három irányban indulhatunk el, ha a kakaó alternatíváját keressük. A gabonafélék – kakaóbabhoz hasonló – fermentálása és pörkölése kézenfekvő eljárás. A Zürichi Egyetem kutatói három évvel ezelőtt ugyanakkor olyan módszert dolgoztak ki, amellyel laboratóriumi körülmények között egyetlen kakaóbabból csokoládét növesztettek, azaz bioreaktorban sokszorozható kakaószövetet állítottak elő. A termesztők, a feldolgozók és a gyártók emellett olyan technológiákkal is próbálkoznak, amelyekkel a kakaónövény termésének egészét – nem csupán a kakaóbabot – felhasználhatnák akár az alapanyag, akár az édességek előállításában.

Fontos kiemelni, és ezt maguk az újítók is hangsúlyozzák, hogy az alternatívák nem a kakaó kiváltását célozzák, csupán új ízt visznek a palettára. Elsősorban környezetünk kímélésére és megőrzésére kell törekednünk, hogy a jövő nemzedékek is olyan világban élhessenek, amelyben a kakaócserje megterem, az egyedülálló és pótolhatatlan kakaóból készült csokoládé élvezhető és elérhető marad.

Szaloncukor késleltetett árhatással

Sok évtizedes tapasztalat, hogy a csokoládé iránti kereslet kitartó, az édességeladások harmadát adja, és ez minden bizonnyal a továbbiakban is így lesz, mondta a kerekasztalon Takács István, a Szerencsi Bonbon ügyvezetője, aki az év végi szezonra a szaloncukor 10 százalék körüli drágulását valószínűsítette. A magasabb kakaótartalmú termékek előállítása azonban költségesebbé válik, ezért azokból kevesebb fogyhat, miután a kakaópiaci árrobbanás késleltetett hatása eléri az üzletek polcait. A gyártóknak eközben új termékeket is fejleszteniük kell, de ilyen körülmények között nehezebb az innováció.

Újításokról és válságokról beszélt dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója és főmuzeológusa is, aki a magyarországi csokoládéfogyasztás 18. századig visszanyúló történetéről adott áttekintést.

Ami az édességgyártásban a kakaó, az a csomagolásban a cellulóz, amiből szintén nagy a hiány – mondta előadásában Rosta Péter, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Ipari Design tanszékének tanára. A csomagolás területén sem csupán a korszerű igényekre válaszoló formatervek készítése a feladat – amelyekért az egyetem hallgatói rangos hazai és nemzetközi díjakat kapnak –, hanem fenntartható megoldásokat kell kidolgozni.