Afrika reménye: a gumiarábikum

Gumiarábikum – egy speciális agrár, gazdasági, fejlesztési és társadalmi kihívás

United Nations – UNCTAD, Genéve

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, Genf

ÖSSZEFOGLALÓ

1. Mi a gumiarábikum?

Szinte mindenki evett, vagy kent magára, illetve a fogaira gumiarábikumot, aminek egyébként semmi köze az arabokhoz. A gumiarábikum az akácia fából kinyert mézgás, ásványokban és az ember számára hasznos baktériumokban gazdag anyag, amely feldolgozás után a legkülönbözőbb élelmiszerekbe kerül az üdítőitalokon át az édességekig, mert az élelmiszer textúráját kiválóan befolyásolja. Alapanyagként felhasználják a fogkrémekhez, a gyógyszergyártásban és a kozmetikai iparban is. A mézgás anyagot az akácia fa termeli, és a növény immunválaszként folyatja ki magából amennyiben sérülés éri, vagy kártevők támadják meg. Az arábikum név a Szudán területén egykor élő Baji törzsnek köszönhető. Nyelvükön az ’arabí’ szó azt jelenti: átlátszó és kiváló. Az akácia fa szinte egy varázsnövény. Megköti a homokot, akadályozza a sivatagosodást, hozzájárul a felmelegedés ütemének csökkentéséhez. A fát felhasználják fakunyhók építőanyagának, a bútorkészítésben, kötélgyártáshoz, állati takarmánynak, faszénnek. A fa minden porcikája a növény minden életciklusában hasznosítható. Az akácia faállomány nagyjából 3%-át használják gumiarábikum termelésre. A kitermelt gumiarábikumnak csupán 5%-át dolgozzák fel helyben, a maradék 95% elsősorban nyugateurópai, többségében francia üzemekbe kerül.

2. A gumi arábikum termelési és eladási láncolata

A legfőbb arábikum termelő országok a Száhel övezet szegény államai, a legnagyobb előállító Szudán. Ezek a nemzetek nagyobb jövedelmet érhetnének el, ha az arábikum ellátási láncban magasabb pozíciót foglalnának el, és a nyersanyag feldolgozása náluk történne a nyugati világ helyett. Nemcsak a termelő országok szegények, de maguk a gumigyűjtők is a legszegényebb, legsérülékenyebb rétegekhez tartoznak. Az arábikum alapanyag kb. 3 eurós nagykereskedelmi eladási árából nagyjából 5 centet látnak. A gumiarábikumot 5.000 éve ugyanazzal a technikával csapolják: egy hosszú bot végére szerelt hegyes végű vassal több helyen megsértik a fa kérgét, majd két héttel később megjelenik a leszüretelhető gumiarábikum. A másik szüretelési metódus a fán megjelent mézga spontán begyűjtése. A „szurkálással” a gumiarábikum aratás 2-3 hónapos szezonjában akár 3-4 alkalommal is lehet szüretelni, a spontán begyűjtéssel pedig csak egyszer.

3. A gumi arábikum termelési és kereskedelem kihívásai

Mivel egyéni gyűjtőkön alapszik, a termelés rendkívül atomizált, a begyűjtött mennyiség ingadozó. Amikor lent van a nyersanyag ára, a gumigyűjtő inkább otthon marad, nem gyűjti az arábikumot. Ennek következtében az árak emelkedni kezdenek, s mikor már megéri eladni az árut, kirajzanak a begyűjtők, ami egy idő után újra árcsökkentést hoz. A felvásárlási árak egy adott pillanatban földrajzilag is nagy szórást mutathatnak. A szélsőségesen fluktuáló ár a termelőn kívül a felvásáróknak sem igazán jó, mert a költségek nem tervezhetők pontosan. Ráadásul sok nyugati felvásárló akár magasabb árat is hajlandó lenne fizetni, mert az arábikum általában igen csekély mennyiségben kerül a különböző termékekbe, így alig befolyásolja a fogyasztói árakat. Mauritániában és Szenegálban államilag kialakított monopóliumok igyekeznek hatékonyabbá tenni a termelést és az exportot.

4. Társadalmi kihívások

A termelést a szegénység is korlátozza. Számos embernek még a szurkálóbot sem áll rendelkezésére, azon túl, hogy a fa megfelelő fejésének ismereti is hiányozhatnak. Ebből az következik, hogy európai szemmel nézve nagyon alacsony befektetéssel és jó szervezéssel, például szurkálóbotok adományozása, oktatás, piaci árakról valós idejű, mobiltelefonos információ, nagyot lehetne lendíteni sok család helyzetén. Egy jobban működő gumiarábikum termelési rendszernek a magasabb egyéni jövedelmekkel még a migrációt visszatartó ereje is lenne. A termelő országoknak két típusú, a kilátástalanság által kiváltott migrációval is meg kell küzdeniük. Az egyik a vidéki területek kiürülése, és a városokba áramlás, amely súlyosan túlterheli a városok infrastruktúráját és komoly társadalmi feszültségeket okoz. A másik pedig az elvándorlás az országból, ami a munkaképes lakosság elvesztéséhez vezet. Az érintett országok tisztviselői szerint a gazdasági és a szociális hálók sérülése, továbbá akár két-három generáció aktív korú férfi generáció javának eltűnése közel háborúhoz mérhető gazdasági pusztítást okoz.

5. Pozicionálás

Jelenleg is zajlik lobbitevékenység az arábikum jobb pozicionálásáért. Egyrészt, mint probiotikumokat, továbbá természetes és fontos ásványi anyagokat tartalmazó termék, sokat lendítene az image-én, ha az élelmiszerkönyvekben nem adalékanyagként, hanem probiotikumként szerepelne. A termelő országok gondolkodnak egy termelési szövetség megalakításán, az eszközellátás és az információáramlás fejlesztésén, minimális termelői juttatás meghatározásán, s az arábikum közös erővel történő marketingjén. Az arábikum termelést az ENSZ is olyan fontos kérdésnek ítélte, hogy az szerepel a szervezet 2030-ig tartó hosszú távú prioritási között.