A Magyar Édességgyártók Szövetségének Állásfoglalása a Pálmaolaj Kérdéssel Kapcsolatban

Törökbálint, 2019. augusztus 14.

A Magyar Édességgyártók a pálmaolajról

A pálmaolajjal kapcsolatos kérdések jelentős érdeklődést keltettek és komoly vitákat indítottak el a közelmúltban. Az édesipar tisztában van azzal, hogy a jelenlegi pálmaolajgazdálkodás fontos kérdéseket vet fel. Azzal is, hogy a tudatos fogyasztók érzékenyen vizsgálják a termékek pálmaolajtartalmát, ezért már számos gyártó vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajjal dolgozik: Tagjaink közül csatlakozott az RSPO szervezetéhez (Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal – Roundtable on Sustainable Palm Oil) a Cerbona, Eispro, Göteborgs, Házisweets, Ferrero, Intersnack, Mars, Mondelez, Nestlé, továbbá több más tagunk csak RSPO minősített pálmaolajat szerez be.

Az olajpálma „hatékony” növény, jelenleg a pálmaolaj minden más alternatívája (például kókuszzsír, kakaóvaj, repce, szója, napraforgó) nagyobb területet és nagyobb erőforrásokat igényel, ami az olajpálma helyettesítése esetén nagyobb környezetromboláshoz vezethet. Ráadásul az édességtermékek jelentős részében a pálmaolaj helyettesítése problémás, mert a termékek minőségromlását okozza. Átfogó technológia, illetve receptúra változás nélkül csak a termékek kis hányadában lehet más alapanyaggal kiváltani a pálmaolajat. Így a Magyarországon termelt repce- vagy napraforgóolajjal, esetleg vajjal sem lehet a pálmaolajat helyettesíteni az édességtermékek nagy részében. Ezen túlmenően egészség szempontjából a pálmaolaj sok más növényi olajnál előnyösebb a fogyasztók számára. Az állati eredetű vaj például nemcsak a nagyságrendekkel nagyobb környezetterhelést jelent a pálmaolajnál, de táplálkozási szempontból a zsírprofilja is kedvezőtlenebb, továbbá a termékek gyors avasodását és megromlását idézné elő.

A technológia- vagy receptúra változtatás nem csupán hosszútávú befektetést, de hosszútávú elköteleződést is jelentene egy bizonyos alapanyag mellett, amelynek később szintén mutatkozhatnak a környezeti hatásai. Ezek akár sokkal nagyobbak lehetnek, mint amit a pálmaolaj okoz.

A pálmaolajnak jelenleg nincs reális alternatívája: egyszerűen nincs a Földön olyan olajnövény, ami kellő mennyiségben fedezné közel 8 milliárd ember jelenleg pálmaolajból kielégített szükségletét. A túlnépesedésből adódó túlfogyasztás miatt gyakorlatilag bármely nagy mennyiségben termesztett élelmiszernövényt ki lehetne ragadni, mint a környezetet megváltoztató, a természetes élőhelyeket és fajokat visszaszorító monokultúrákat, ideértve például a gabonaféléket, kukoricát, szóját is.

A pálmaolaj nem egyenlő az erdőirtással, amennyiben a termelők (elsősorban indonéz és maláj közösségekről van szó) környezetüket felelősen kezelik. Jelenleg az európai élelmiszeripar már 74%-ban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard) használ, miközben a világátlag csak 20%. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók India, Kína és Indonézia – a jövő elsősorban rajtuk múlik.

Európa már sokat tett a fenntartható pálmaolaj elterjedéséért, de még a 100%-os európai  RSPO pálmaolaj felhasználás is csak kevéssel javítaná a globális helyzetet. A pálmaolaj korlátozása pedig végső soron maláj és indonéz kistermelőket is érintene, akik ellehetetlenülnének, társadalmi feszültségeket és belső, valamint külső migrációs nyomást okozva.

Amennyiben európai szinten, vagy nemzeti szinten egy EU tagországban általánosan korlátoznák a pálmaolaj felhasználását, az csak az adott régiót / országot hozná versenyhátrányba, különösen a nemzeti KKV-kat, és a környezeten sem segítene.

Technológia, kiváltás zsírprofil, GMO – a Göteborgs Food Budapest, a Szövetség tagvállalatának álláspontja:

Álláspont foglalás a pálmaolaj felhasználásának megtartásáról

A Göteborgs Food Budapest Zrt. mint édesipari termékeket gyártó vállalkozás fennállása óta nagy mennyiségben használt termékei elkészítéshez pálmaolajat, illetve annak származékait. Az évek során nagy tapasztalatra tettünk szert a különböző zsírok felhasználásának technológiai és gazdasági vonzatairól. Cégünk főprofilját a bevonók adják, melyek 70%-ban használunk pálma alapú növényi zsírokat. Termékeinket további felhasználásra értékesítjük más édes-; sütő-; és cukrászipari üzemeknek, vállalkozásoknak.

Vevőink körében jelenleg és korábban is voltak törekvések, kísérletek pálmamentes termékek gyártására, azonban tapasztalataink és a vevői visszajelzések alapján az alternatív zsírokkal nem tudjuk elérni ugyanazt a standard stabil minőségű termék szintet.

Az alábbiakat észleltük pálmaolaj alternatívaként használt zsírok esetében:

• A termék puhább bevonatot képez.
• A bevonó nehezebben volt a rögzíthető a korpuszon, hosszabb hűtési idő, ezáltal hosszabb hűtőalagút kiépítése szükséges a megfelelő dermedés érdekében. Ez jelentősen csökkenti a gyártás kapacitását a megnövekedett hűtési idő végett.
• Más-más tárolási körülményeket kell biztosítani, mint a pálmaolajos termékeknél (stabilabb körülmények, alacsonyabb hőmérséklet)
• Az eltérő zsír szerkezetnek köszönhetően kevésbé stabil reológiai tulajdonságokkal bír a termék (viszkozitás, folyáshatár)
• Változik az eltarthatósági idő és érzékenyebb lesz a tárolás körülményekre (hőmérséklet)
• A pálma mentes zsírok 40-50 %-al drágábbak mint a jobb tulajdonsággal bíró pálma alapú növényi zsírok

A pálmaolajjal készült bevonók kiváltásának két lehetséges módja van: az alternatív zsír használata pálmaolaj helyett, a másik mód pedig a csokoládéval történő bevonó termék kiváltása.

Az első esetben a korábban felsorolt különbségeken kívül számolni kell azzal, hogy az alternatív zsírok mind hidrogénezett formában tudják csak megközelíteni a pálmaolaj termékre gyakorolt hatását, de akkor sem 100%-ban! Fogyasztói társadalmunkban pedig nem éppen nagy népszerűségnek örvend a hidrogénezett zsírok használata! Szója alapú alternatív zsírok esetén további gondokat vet fel az allergén és GMO kérdése!

Csokoládéval történő bevonók kiváltásánál erős anyagi következményekkel kell számolni a termékek esetében, nem mellesleg a gyártáshoz szükséges másfajta technológia kiépítésekor (temperáló gépek, hűtőalagutak), valamint az ehhez szükséges szakképesített munkaerő toborzásakor felmerülő költségek esetén.

A pálmaolaj termelésekor a nyomon követhetőséget és környezetgazdálkodást szem előtt tartva az RSPO tanúsítványú pálma termékek teljes lefedettséget nyújtanak a nyomonkövethetőségi vizsgálatnál és nem kerül sor további erdőirtásra sem.

Cégünk esetében kiemelten fontos lenne a pálmaolaj felhasználásának megtartása, hogy továbbra is az eddig nyújtott minőséget tudjuk adni vevőinknek belföldön és külföldön egyaránt. A pálma zsírok felhasználásának elvesztésével csökkenne a piaci versenyképességünk, továbbá csak exportra készített pálma tartalmú termékek és a belföldi pálmamentes termékek megkövetelnék a technológiai szeparációt a gyár területén, ami újabb átalakításokat és költségeket vonzana magával cégünk életében.

Amennyiben a fenntarthatóság az elsődleges célja a pálmaolaj tartalmú termékek kiváltásának, úgy cégünk inkább az RSPO tanúsítványú pálmaolaj felhasználását helyezné előtérbe Magyarország határain belül. Jellemzően a többi Európa Uniós tagállamban is ebbe az irányban tartanak az élelmiszergyártó cégek, hogy létrehozzák az országon belüli teljes RSPO pálmaolaj lefedettséget.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége ajánlásai:

1. A pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.
2. A fenntartható pálmaolaj felhasználás auditálása kb. nettó 500.000 Ft / év / cég költséget jelenthet, ami a hazai tulajdonú KKV-k számára jelentős kiadás. Az édesipari KKV-k számára e célból forrás biztosítása ajánlott.
3. Magyarország, mint az Európai Unió tagja, tagságát és helyzetét felhasználva kezdeményezzen európai szintű nyomásgyakorlást (minősítés megkövetelése, importkorlátozás) azokra a felhasználó országokra, illetve gyártókra, ahol a fenntartható pálmaolaj részesedése alacsony, és az alapanyagot ellenőrizetlen forrásból szerzik be.
4. Magyarország, a kormány által meghirdetett „kifektetési startégiát” követve, építve a kiváló magyar-malajziai kapcsolatokra és a két ország közötti folyamatosan bővülő kereskedelemre, tevékenyen vegyen részt szaktudás és források kihelyezésével / tőkebefektetések ösztönzésével a fenntartható pálmaolaj termelésben Malajziában.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete kiadta jelentését az éghajlatváltozás, elsivatagosodás, talajromlás, a fenntartható földgazdálkodás, az élelmezésbiztonság és az üvegházhatású gázok kibocsátása összefüggéseiről. A jelentés és a hozzá kapcsolódó összefoglalók és dokumentumok itt érhetők el: https://www.ipcc.ch/report/srccl/

A több mint ezer éves keksz a klímakrízisben is kitart

Idén várhatóan négy százalékos forgalmi érték növekedéssel a körülbelül 28 ezer tonnás hazai kekszpiac is felült a nemzetközi „keksz-expresszre”, mert a globális kekszpiac forgalma évente nagyjából öt százalékkal bővül*, és a teljes globális forgalom a jelenlegi 120 milliárd dollárról öt-hat év múlva 160 millárd dollárra tornássza fel magát, mondta el Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban Óbudán, ahol egy keksz-tárlat is megnyílt.

A keksz már legalább a hetedik századtól kezdve az emberiség egyik fontos élelme. Először perzsa pékek sütötték a gabonából és vízből készülő száraz és kemény kekszet, amely elsősorban a hajósok, utazók, katonák eledele volt. A római légióknak is elengedhetetlen táplálékul szolgált, mert a nem romlandó, könnyen szállítható és magas energia tartalmú keksz ideálisnak bizonyult a seregek számára.

A megszelídített, polgári felhasználású, puhább, ízesebb, édesebb kekszváltozatok szülőhelye Európa. A szilárdabb, lapos kekszeket a franciáknak (1300-as évek), a porhanyós, levegősebb édességeket a Hollandoknak köszönhetjük (1600-as évek). Az európai nyelvekben elterjedt „biszkit” szó-szótő pedig a latin ’bis coctus’, kétszer sütött kifejezésből ered.

A keksz, mivel elsősorban gabonát és vizet tartalmaz, és általában mentes az állati eredetű alapanyagoktól, vagy azokat csak részben tartalmaz, ezért sok más édességterméknél és élelmiszernél kevésbé terheli a környezetet. A legfenntarthatóbbak az alacsony zsír- és cukortartalmú termékek, például a krékerek, amíg a legtöbb erőforrást a krémekkel töltött kekszek igénylik. Egy kilogramm keksz előállításnak kibocsátása 1,3 – 1,8 kg széndioxid, vízigénye pedig 11-27 liter kilogrammonként, ami a kenyérfélékhez hasonló**.

Meleg éghajlaton – továbbá ott is, ahol a klímakrízis felemelegedést okoz –, az állagát és minőségét a melegben is megőrző, hűtést nem igénylő keksz optimális nassolni való. Több gyártó vezetett be a közelmúltban olyan termékeket, amelyek krémes, vagy csokoládés tartalmát teljes egészében befedő keksz- vagy ostya burkolattal látják el, ami nemcsak az ízélmény fokozására jó, de egyúttal melegálló megoldást is jelent.

Természetesen más okok miatt is bővül a kekszpiac. Ahogy a termékkategórián belül szélesedik a választék, egyre több fogyasztó találja meg a saját kekszét, és a keksz része lehet kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Elérhetőek már többek között alacsony glikémiás értékű, cukormentes, fehérjével dúsított, gyümölcsös, többféle gabonát, magas arányban rostokat tartalmazó, vagy akár jéghidegen találandó fagylaltos kekszek is.

Magyarország jó lehetőségeket biztosít a kekszgyártásra, mert a legfőbb hozzávalók, a liszt, a víz, vagy a zab hazai alapanyagból áll rendelkezésre. Jó minőségű humán célú zabra várhatóan nő majd a kereslet, amire a gazdáknak érdemes lehet figyelni, és a fejleszteni a takarmányzabnál magasabb minőségű, drágábban eladható alapanyag termelését.

A magyarok ezzel együtt kevesebb kekszet fogyasztanak, mint például a szomszédos országokban, ahol a teázás szokása elterjedtebb, és a teafogyasztás elképzelhetetlen egy kis finom keksz nélkül. Ugyanakkor egyre több vendéglátóhelyen örvendetesen terjed a keksz kínálása tea és kávé mellé, ami tovább segítheti a hazai „keksz kultúra” fejlődését. A fogyasztók is egyre nyitottabbak az újdonságok, illetve a prémium keksztermékek irányában.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: a tárca célja, hogy biztosítsa az élelmiszerek kiváló minőségét és visszaszorítsa a gyenge minőségű élelmiszerek piacát. Kiemelt szerepe van ebben a Magyar Élelmiszerkönyvnek, hiszen hiteles információkat nyújt és iránymutatást ad a gyártóknak és a fogyasztóknak egyaránt. Emellett létrehoztuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert, mely a termelőket, az előállítókat, a feldolgozókat, a forgalmazókat és a vásárlókat egyaránt érinti, ugyanis a logó feltüntetése jelzi a kiváló minőséget. Hiszünk benne, hogy ez ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat a minőség fejlesztésére, javítására, fenntartására, és hatékony eszköz lesz a piaci ismertség növeléséhez is. A védjegy segíti továbbá a lakosság tájékoztatását, építi a bizalmat, garantálja a magasabb minőséget, hozzájárul az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlődéséhez. Az agrártárca főosztályvezetője hozzá tette: a nemzetközi és hazai trendek egyaránt megkövetelik a folyamatos innovációt, melyet mi is fontosnak tartunk ösztönözni. Az idei OMÉK élelmiszeripari díj is ezt helyezi fókuszba és a következő támogatási időszakban is kiemelt szerepet kap ez a terület.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége tagjai képviseletében Koósa Péter, a Detki Keksz ügyvezetője kiemelte, hogy a cég immár 36 éve süt kekszet Halmajugrán, és további innovációkkal, a termékpaletta bővítésével és technológiai beruházásokkal járnak az első igazgató, Koósa Kálmán nyomdokaiban, aki mindenhez értő jolly jokerként futtatta fel a termelést még a nyolcvanas években. A három család tulajdonában álló céget 1991-től Pavlova Olga vezette, aki férjétől, Koósa Kálmántól vette át a stafétabotot. Idén pedig sikerrel vezényelték le a hazai középvállalkozásoknak általában nagy kihívást jelentő generációváltást, mert a tulajdonosok Olga és Kálmán fiát, Koósa Pétert választották ügyvezetőnek.

Kertész Péter Arnold, a Mondelez Hungária Kft. és Győri Keksz Kft. kommunikációs tanácsadója beszámolt arról, hogy a kekszgyártás legfontosabb alapanyaga a búza, melynek termesztése különösen kitett a globális klímaváltozásnak. Ezért is kiemelkedő jelentőségű, hogy a cég 2019-től Magyarországot is bekapcsolta európai fenntartható búzatermesztési programjába, a Harmony Charter-be amelynek keretében a cégnek beszállító gazdálkodóknak minimalizálniuk kell a környezeti terhelést, mérsékelni a növényvédőszerek használatát, csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást és a vízhasználatot, valamint biztosítaniuk kell a biodiverzitást és földjeik 3%-ának virágos rétként a méheket kell táplálniuk.

Szabó Gábor, az Intersnack Magyarország vállalti kapcsolatok és piackutatási vezetője elmondta, hogy győri gyártóüzemük közel 30 éve készít sós kekszeket, krékereket, és termékeik 80%-a ma már külföldön talál gazdára; még Kelet-Ázsiába, Új Zélandra, Dél- és Észak Amerikába is exportálnak. Egy, az 50-es évekre visszanyúló műszaki szabadalmuknak köszönhetően képesek rendkívül finom állagú, sokrétegű krékert is sütni. Legújabb termékük a Chio Potato Cracker, amely egy könnyű, vékony tésztájú, burgonya-kréker, de a belföldi értékesítésnek határt szab a népegészségügyi termékadó (NETA), amely a sós krékerek és kekszek esetében kiugróan magas, és a NETA az ÁFA-val együtt a fogyasztói ár kb. 40%-át teszi ki. A sós krékerek és kekszek túladóztatása népegészségügyi szempontból nehezen alátámasztható, mivel Magyarországon az éves egy főre jutó sós kréker és keksz fogyasztás mindössze 170 gramm, amely a sóbevitelünk kb. 0,07%-áért felelős. A kréker gyártók a legjobb szándékkal sem tudják termékeik sótartalmát az adómentességhez szükséges 1%-os sótartalom alá csökkenteni, mivel más snack-típusokkal ellentétben a krékereknél és sós kekszeknél a só nem egyszerűen csak hozzáadott fűszer, hanem elengedhetetlen összetevő, ami a tészta kelését is szabályozza. A sónak e hatását – a kelesztést feltehetőleg kitaláló ókori egyiptomiak óta – már ötezer éve aknázza ki az egész emberiség.

Dr. Somogyi László a Szent István Egyetem docense ismertette, hogy a hazai édesipari szakember utánpótlás felsőfokú képzések keretében a Szent István Egyetemen, illetve jogelődjein már évtizedes múltra tekint vissza. A képzés új, posztgraduális szinten is folytatódik az Egyetem Élelmiszertudományi Karán.  Ez év szeptemberében már a második évfolyamot indítják a csokoládé-, kávé-, teakészítő mesterképzésen, az ország első, diplomával elismert szakirányú továbbképzésén. Erre a képzésre augusztus 15-ig lehet jelentkezni.

* Mordor Intelligence

** The Environmental footprint of biscuits, cookies and crackers, Journal of Cleaner Production, 2019/9