Egészséglexikon

Keresés
A
Aerob anyagcsere
Olyan anyagcsere folyamatok, amelyekhez szükség van a levegő oxigénjére.
Alapanyagcsere
A pihenő, fizikai munkát nem végző személy energia- és tápanyag-szükséglete, amelyet 20 C-on, ágynyugalomban, 10-12 órai éhezés után határoznak meg.
Aminosavak
Amino (-NH2) csoportot tartalmazó szerves savak, a fehérjék építőkövei. Táplálkozási szempontból két csoportra osztható, a szervezet számára nélkülözhetetlen (esszenciális), és nem esszenciális aminosavakra.
Anaerob anyagcsere
Olyan anyagcsere folyamatok, amelyekhez nincs szükség a levegőből származó oxigénre.
Antioxidáns
Az antioxidánsok védelmezik a sejteket a szabad gyökök által okozott károktól. Antioxidáns hatású számos vitamin, ásványi anyag és egyéb fitonutriens.
Anyagcsere
A tápanyagok felvétele és feldolgozása: A táplálkozás, az emésztés, a felszívódás, a tápanyagok sejten belüli átalakulása, raktározása és a salakanyagok kiürítése.
Á
Ásványi anyagok
A szervezet számára g-nyi vagy mg-nyi mennyiségben szükséges, nélkülözhetetlen anyagok, amelyek ételeinkben, italainkban találhatók meg.
B
Béta-karotin
Az a-vitamin elő-(pro-) vitaminja, amely a szervezetben alakul át vitaminná. A sárgaszínű zöldség- és gyümölcsfélék tartalmazzák.
Búzakorpa
Étkezési célra alkalmas, magas (54%) diétás rostot tartalmazó malomipari termék, amely zömében a búza héjából származik.
C
Cellulóz
Szőlőcukorból felépülő, nagy molekulájú, összetett szénhidrát, amely a diétás rost csoportjába tartozik. A növényi sejtfalak alkotórésze.
Cereáliák
Gabonafélék és a belőlük készült termékek. Keményítő formájában 50-70% szénhidrátot, 8-15% inkomplett fehérjét, 1-2% zsírt és jelentős mennyiségű B1-, B2-vitamint, kalciumot, foszfort tartalmaznak.
Cukor
Olyan cukoripari termék, amely a kereskedelmi forgalomban kristály-, por- és kockacukor formájában kapható. Cukorrépából és nádcukorból nyerik. Gyorsan felszívódó szénhidrátból áll.
Cukorbetegség (Diabetes mellitus)
Szénhidrát anyagcserezavar, amelyhez fehérje- és zsíranyagcsere zavar is társul. Kialakulását inzulin hiánya vagy csökkent működése okozza.
D
Diabetikus termékek
Az élelmiszeripar által cukorbetegek részére készített élelmiszerek. Cukrot, mézet nem tartalmaznak, szénhidráttartalmuk meghatározott, és ezt a csomagoláson feltüntetik.
Diéta
Gyógyélelmezés, amely alkalmazkodik az adott betegségnek megfelelő tápanyagszükséglethez, figyelembe véve a beteg egyéni tűrőképességét.
Dopamin
Az agy egyes részeiben termelődő átvivő anyag, amely a kellemes közérzet létrehozásában és a függőségek, szenvedélyek kialakításában is szerepet játszik.
E
Elhízás
A szervezet zsírtartalmának kóros felszaporodása.
Emésztés
A tápcsatornában (száj, gyomor, vékonybél, vastagbél) végbemenő folyamat, amely során a szervezet számára a táplálék felhasználhatóvá, a tápanyagok felszívódásra alkalmassá válnak.
Energia
A tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) az emberi szervezetben történő elégése során felszabaduló hőmennyiség.
Energiaszükséglet
A szervezet létfenntartásához és munkavégzéséhez szükséges energiamennyiség. Befolyásolja a test mérete, zsírtartalma, a fizikai aktivitás, a kor, a nem, az éghajlat és egyéb környezeti hatások.
É
Élelem
Az emberi táplálkozásra alkalmas vagy alkalmassá tett élelmianyagok és élelmiszerek összessége.
Élelmianyag
Az élelem azon csoportja, amely közvetlenül a mezőgazdaságból származik, ipari feldolgozáson nem ment keresztül.
Élelmiszer
Az élelem azon csoportja, amely ipari feldolgozás terméke.
Étel
Különböző élelmianyagokból és élelmiszerekből megfelelő konyha-technológiai műveletekkel előállított, emberi fogyasztásra alkalmas termék.
Élelmi rost
A táplálékban lévő, nem emészthető, az emberi emésztőenzimeknek ellenálló, növényi eredetű, főként sejtfalalkotó összetett szénhidrátok.
F
Fehérjék
Minden állati és növényi sejtben megtalálható, aminosavakból felépülő, nagymolekulájú szerves vegyületek. Szénből, hidrogénből, nitrogénből, és oxigénből állnak, néhány közülük ként is tartalmaz. A teljes értékű fehérjék megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. Ezek a fehérjék állati eredetű termékekben találhatók meg. A nem teljes értékű fehérjéket a növényi eredetű nyersanyagok tartalmazzák.
Flavonoid
A növényi anyagcsere folyamatok másodlagos termékei, amelyek a növényi sejtekben alapvető védelmi funkciót töltenek be. A polifenolos vegyületek egyik legjelentősebb képviselői. Növényi élelmiszerekben találhatóak, tápértéket nem jelentenek, de bevitelük antioxidáns hatásuk miatt nagy jelentőségű.
G
Glikogén
A szervezetben felhasználásra nem kerülő glükóz tárolt formája. A máj és az izom is tárol glikogént, ami könnyen energiává alakítható.
Glukonon
Szorbitot és kevés szacharint tartalmazó, cukorhelyettesítő anyag. Energia-és szénhidráttartalma közel azonos a cukoréval, de a vérnyomásnövelő hatása lényegesen lassúbb.
Glükóz (szőlőcukor)
Gyümölcsökben, növényi nedvekben, mézben előforduló egyszerű szénhidrát (monoszacharid).
H
Hemicellulóz
A növényi sejtfalakban a cellulózt kísérő, nagymolekulájú összetett szénhidrátok, a diétás rost alkotórészei.
I
Inzulin
A szénhidrát anyagcserét befolyásoló, a hasnyálmirigy által termelt hormon, amelynek döntő szerep jut a vércukorszint egyensúlyának fenntartásában.
Immunrendszer
A szervezet védekező rendszere, amelynek feladata, hogy megvédje a szervezetet a behatoló idegen- vagy veszélyes anyagoktól (pl. mikroorganizmusok, paraziták, daganatos sejtek, stb.).
K
Kapszaicin
A paprika erős ízét okozó vegyület.
Keményítő
Növények tartalék szénhidrátja, szőlőcukor molekulákból álló, nagymolekulájú, összetett szénhidrát. Keményítőben gazdagok a gabonafélék, a burgonya és a hüvelyesek.
Kitin
Nitrogéntartalmú, nagymolekulájú, összetett szénhidrát; a gombák sejtfala alkotja.
Koleszterin
Lipid származék, állati eredetű zsiradékokban és magas zsírtartalmú termékekben található.
L
Lipidek (Zsírok)
Vízben nem, vagy alig, szerves oldószerben jól oldódó szerves vegyületek, amelyek glicerinből és zsírsavakból állnak. A legtöbb energiát szolgáltató tápanyagok. Mesterséges édesítőszerek Édes ízű, de cukrot, vagy más szénhidrátot nem tartalmazó anyagok. Cukor pótlására használjuk édes ízű ételek, italok készítésére.
M
Mesterséges édesítőszerek
Édes ízű, de cukrot, vagy más szénhidrátot nem tartalmazó anyagok. Cukor pótlására használjuk édes ízű ételek, italok készítésére.
Ny
Nyersrost
Az élelmi anyagokból és az élelmiszerekből híg savval és lúggal való kezelés után nyert maradék. Elsősorban cellulóztartalmat jelent.
O
Olajsav
Számos növényi olajban, olajos magvakban és a kakaóvajban megtalálható egyszeresen telítetlen zsírsav. Legjelentősebb élettani hatása az antitrombotikus (trombózis elleni) és az LDL koleszterinszint csökkentő hatás.
Oxálsav (sóskasav)
Szerves sav, amely kalciummal oldhatatlan vegyületet alkot, és vese- esetleg epekő lerakódást eredményezhet az arra hajlamos egyéneknél. Tartalmazza a paraj, sóska, rebarbara.
P
Pasztőrözés
Élelmiszerek tartósítását szolgáló hőkezelés, amelynek következtében a mikroorganizmusok vegetatív alakjai elpusztulnak, a spórás alakok azonban nem.
Pektin
Összetett szénhidrát, a diétás rost alkotórésze. Savanyú közegben, cukor jelenlétében kocsonyásító hatású.
Polifenolok
Legalább 2 fenolos hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek, amelyek fontos szerepet játszanak a szervezet antioxidáns védelmében. Számos további alcsoportra bonthatóak, amelyek közül az egyik legnagyobb jelentőségű a flavonoidok csoportja.
Poliszacharid
Nagymolekulájú összetett szénhidrát. Ide tartozik a keményítő, a pektin, a cellulóz és a hemicellulóz.
Provitaminok
Elővitaminok, amelyekből bizonyos hatásokra, illetve körülmények között vitamin keletkezik.
R
Rizikófaktor (kockázati tényező)
Azok a tényezők, amelyek jelenléte bizonyos betegségek kialakulására hajlamosítanak.
S
Sikér
A búzaliszt két fehérjéjének, a gliadinnak és a gluteinnek az együttese. Ez okozza a búzalisztből készült tészta nyújthatóságát.
Sz
Szabad gyökök
A szervezetben állandóan keletkező, nagyon reakcióképes vegyületek, amelyek fontos szerepet játszanak a mikróbák elleni védekezésben. A szervezetben elszaporodva azonban számos betegséget, kóros állapotot, öregedési folyamatokat idézhetnek elő.
Sztearinsav
Főként a sertészsírban, a húskészítményekben, a kakaóban, a csokoládéban található telített zsírsav, amely a tudomány szerint nem befolyásolja a koleszterinszintet.
Szénhidrát
Szénből, hidrogénből és oxigénből álló vegyületek. Lehetnek egyszerű és összetett szénhidrátok.
T
Tápanyag
A táplálék kémiailag és biológiailag jól meghatározható alkotórészei, amelyek az élő szervezet működésében sokrétű feladatot látnak el.
Tápanyagszükséglet
Az a tápanyag mennyiség, amely az ember létfenntartásához szükséges, biztosítja a zavartalan munkavégzést és megelőzi a hiánybetegségek kialakulását.
Táplálék
Az elfogyasztott élelem, étel összessége.
Tápláltsági állapot
Az egyénre jellemző alkati tulajdonság, amelyet a testmagaság, a testsúly és a zsírszövet alapján határozunk meg.
Tejcukor
Tejben található glükóz és galaktóz molekulából álló diszaharid, amelynek fogyasztása után egyes egyénekben emésztési zavar léphet fel (tejcukor érzékenység, laktóz intolerancia).
Telítőérték
Az ételek jóllakottságérzetet keltő hatása, amelynek kifejezője a táplálék tartózkodási ideje a gyomorban. Minél tovább tartózkodik egy étel a gyomorban, annál nagyobb a telítőértéke.
V
Vérzsír
A vérben előforduló zsíranyagok. Kiemelkedő jelentősége van a koleszterinnek és trigliceridnek, amelyek emelkedése elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.
Vitaminok
A szervezet számára nélkülözhetetlen vegyületek. Energiát nem adnak, az anyag- és energiaforgalom lebonyolításához kis mennyiségben szükségesek.
Zs
Zsiradék
Az ételkészítés során felhasznált zsírfélék összessége.
Zsírok
Glicerinből és zsírsavakból álló szerves vegyületek. A legtöbb energiát adó tápanyagunk. A zsírsavak lehetnek telítettek, illetve telítetlenek, valamint rövid-, középhosszú- és hosszú szénláncúak.
Zsírsavak
Az étkezési zsírok alapvető alkotóelemeinek (trigliceridek) az összetevői. A trigliceridek fizikai tulajdonságát a zsírsavlánc hossza (rövid, közepes, hosszú), és telítettségi állapota (telített, egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen) határozza meg.