Pálmaolaj állásfoglalás

A Magyar Édességgyártók Szövetségének Állásfoglalása a Pálmaolaj Kérdéssel Kapcsolatban

Törökbálint, 2019. augusztus 14.

A Magyar Édességgyártók a pálmaolajról

A pálmaolajjal kapcsolatos kérdések jelentős érdeklődést keltettek és komoly vitákat indítottak el a közelmúltban. Az édesipar tisztában van azzal, hogy a jelenlegi pálmaolajgazdálkodás fontos kérdéseket vet fel. Azzal is, hogy a tudatos fogyasztók érzékenyen vizsgálják a termékek pálmaolajtartalmát, ezért már számos gyártó vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajjal dolgozik: Tagjaink közül csatlakozott az RSPO szervezetéhez (Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal – Roundtable on Sustainable Palm Oil) a Cerbona, Eispro, Göteborgs, Házisweets, Ferrero, Intersnack, Mars, Mondelez, Nestlé, továbbá több más tagunk csak RSPO minősített pálmaolajat szerez be.

Az olajpálma “hatékony” növény, jelenleg a pálmaolaj minden más alternatívája (például kókuszzsír, kakaóvaj, repce, szója, napraforgó) nagyobb területet és nagyobb erőforrásokat igényel, ami az olajpálma helyettesítése esetén nagyobb környezetromboláshoz vezethet. Ráadásul az édességtermékek jelentős részében a pálmaolaj helyettesítése problémás, mert a termékek minőségromlását okozza. Átfogó technológia, illetve receptúra változás nélkül csak a termékek kis hányadában lehet más alapanyaggal kiváltani a pálmaolajat. Így a Magyarországon termelt repce- vagy napraforgóolajjal, esetleg vajjal sem lehet a pálmaolajat helyettesíteni az édességtermékek nagy részében. Ezen túlmenően egészség szempontjából a pálmaolaj sok más növényi olajnál előnyösebb a fogyasztók számára. Az állati eredetű vaj például nemcsak a nagyságrendekkel nagyobb környezetterhelést jelent a pálmaolajnál, de táplálkozási szempontból a zsírprofilja is kedvezőtlenebb, továbbá a termékek gyors avasodását és megromlását idézné elő.

A technológia- vagy receptúra változtatás nem csupán hosszútávú befektetést, de hosszútávú elköteleződést is jelentene egy bizonyos alapanyag mellett, amelynek később szintén mutatkozhatnak a környezeti hatásai. Ezek akár sokkal nagyobbak lehetnek, mint amit a pálmaolaj okoz.

A pálmaolajnak jelenleg nincs reális alternatívája: egyszerűen nincs a Földön olyan olajnövény, ami kellő mennyiségben fedezné közel 8 milliárd ember jelenleg pálmaolajból kielégített szükségletét. A túlnépesedésből adódó túlfogyasztás miatt gyakorlatilag bármely nagy mennyiségben termesztett élelmiszernövényt ki lehetne ragadni, mint a környezetet megváltoztató, a természetes élőhelyeket és fajokat visszaszorító monokultúrákat, ideértve például a gabonaféléket, kukoricát, szóját is.

A pálmaolaj nem egyenlő az erdőirtással, amennyiben a termelők (elsősorban indonéz és maláj közösségekről van szó) környezetüket felelősen kezelik. Jelenleg az európai élelmiszeripar már 74%-ban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard) használ, miközben a világátlag csak 20%. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók India, Kína és Indonézia – a jövő elsősorban rajtuk múlik.

Európa már sokat tett a fenntartható pálmaolaj elterjedéséért, de még a 100%-os európai  RSPO pálmaolaj felhasználás is csak kevéssel javítaná a globális helyzetet. A pálmaolaj korlátozása pedig végső soron maláj és indonéz kistermelőket is érintene, akik ellehetetlenülnének, társadalmi feszültségeket és belső, valamint külső migrációs nyomást okozva.

Amennyiben európai szinten, vagy nemzeti szinten egy EU tagországban általánosan korlátoznák a pálmaolaj felhasználását, az csak az adott régiót / országot hozná versenyhátrányba, különösen a nemzeti KKV-kat, és a környezeten sem segítene.

Technológia, kiváltás zsírprofil, GMO – a Göteborgs Food Budapest, a Szövetség tagvállalatának álláspontja:

Álláspont foglalás a pálmaolaj felhasználásának megtartásáról

A Göteborgs Food Budapest Zrt. mint édesipari termékeket gyártó vállalkozás fennállása óta nagy mennyiségben használt termékei elkészítéshez pálmaolajat, illetve annak származékait. Az évek során nagy tapasztalatra tettünk szert a különböző zsírok felhasználásának technológiai és gazdasági vonzatairól. Cégünk főprofilját a bevonók adják, melyek 70%-ban használunk pálma alapú növényi zsírokat. Termékeinket további felhasználásra értékesítjük más édes-; sütő-; és cukrászipari üzemeknek, vállalkozásoknak.

Vevőink körében jelenleg és korábban is voltak törekvések, kísérletek pálmamentes termékek gyártására, azonban tapasztalataink és a vevői visszajelzések alapján az alternatív zsírokkal nem tudjuk elérni ugyanazt a standard stabil minőségű termék szintet.

Az alábbiakat észleltük pálmaolaj alternatívaként használt zsírok esetében:

  • A termék puhább bevonatot képez.
  • A bevonó nehezebben volt a rögzíthető a korpuszon, hosszabb hűtési idő, ezáltal hosszabb hűtőalagút kiépítése szükséges a megfelelő dermedés érdekében. Ez jelentősen csökkenti a gyártás kapacitását a megnövekedett hűtési idő végett.
  • Más-más tárolási körülményeket kell biztosítani, mint a pálmaolajos termékeknél (stabilabb körülmények, alacsonyabb hőmérséklet)
  • Az eltérő zsír szerkezetnek köszönhetően kevésbé stabil reológiai tulajdonságokkal bír a termék (viszkozitás, folyáshatár)
  • Változik az eltarthatósági idő és érzékenyebb lesz a tárolás körülményekre (hőmérséklet)
  • A pálma mentes zsírok 40-50 %-al drágábbak mint a jobb tulajdonsággal bíró pálma alapú növényi zsírok

A pálmaolajjal készült bevonók kiváltásának két lehetséges módja van: az alternatív zsír használata pálmaolaj helyett, a másik mód pedig a csokoládéval történő bevonó termék kiváltása.

Az első esetben a korábban felsorolt különbségeken kívül számolni kell azzal, hogy az alternatív zsírok mind hidrogénezett formában tudják csak megközelíteni a pálmaolaj termékre gyakorolt hatását, de akkor sem 100%-ban! Fogyasztói társadalmunkban pedig nem éppen nagy népszerűségnek örvend a hidrogénezett zsírok használata! Szója alapú alternatív zsírok esetén további gondokat vet fel az allergén és GMO kérdése!

Csokoládéval történő bevonók kiváltásánál erős anyagi következményekkel kell számolni a termékek esetében, nem mellesleg a gyártáshoz szükséges másfajta technológia kiépítésekor (temperáló gépek, hűtőalagutak), valamint az ehhez szükséges szakképesített munkaerő toborzásakor felmerülő költségek esetén.

A pálmaolaj termelésekor a nyomon követhetőséget és környezetgazdálkodást szem előtt tartva az RSPO tanúsítványú pálma termékek teljes lefedettséget nyújtanak a nyomonkövethetőségi vizsgálatnál és nem kerül sor további erdőirtásra sem.

Cégünk esetében kiemelten fontos lenne a pálmaolaj felhasználásának megtartása, hogy továbbra is az eddig nyújtott minőséget tudjuk adni vevőinknek belföldön és külföldön egyaránt. A pálma zsírok felhasználásának elvesztésével csökkenne a piaci versenyképességünk, továbbá csak exportra készített pálma tartalmú termékek és a belföldi pálmamentes termékek megkövetelnék a technológiai szeparációt a gyár területén, ami újabb átalakításokat és költségeket vonzana magával cégünk életében.

Amennyiben a fenntarthatóság az elsődleges célja a pálmaolaj tartalmú termékek kiváltásának, úgy cégünk inkább az RSPO tanúsítványú pálmaolaj felhasználását helyezné előtérbe Magyarország határain belül. Jellemzően a többi Európa Uniós tagállamban is ebbe az irányban tartanak az élelmiszergyártó cégek, hogy létrehozzák az országon belüli teljes RSPO pálmaolaj lefedettséget.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége ajánlásai:

  1. A pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.
  2. A fenntartható pálmaolaj felhasználás auditálása kb. nettó 500.000 Ft / év / cég költséget jelenthet, ami a hazai tulajdonú KKV-k számára jelentős kiadás. Az édesipari KKV-k számára e célból forrás biztosítása ajánlott.
  3. Magyarország, mint az Európai Unió tagja, tagságát és helyzetét felhasználva kezdeményezzen európai szintű nyomásgyakorlást (minősítés megkövetelése, importkorlátozás) azokra a felhasználó országokra, illetve gyártókra, ahol a fenntartható pálmaolaj részesedése alacsony, és az alapanyagot ellenőrizetlen forrásból szerzik be.
  4. Magyarország, a kormány által meghirdetett „kifektetési startégiát” követve, építve a kiváló magyar-malajziai kapcsolatokra és a két ország közötti folyamatosan bővülő kereskedelemre, tevékenyen vegyen részt szaktudás és források kihelyezésével / tőkebefektetések ösztönzésével a fenntartható pálmaolaj termelésben Malajziában.